Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

Arany János Toborzó ja csendül fel a szabadságharcba hívó huszárok ajkán: „Szép élet, víg élet, soha jobb nem lehet. Hopp, hát jöjjön katonának, ilyet ki szeret!" Azzal buzdít a harcra, hogy a katonaélet szépségeit kecsegtető képekben írja le. Ezt a mondanivalót a feszes dallam, hetyke, éles ritmusok, szinkópák, tempo giusto előadásmód még jobban kihangsúlyozza. Súlyponti része legyen az órának az Ádám Jenő által feldolgozott dal meghallgatása. Itt a zenehallgatás nem csupán élménykeltés, hanem alkalmat nyújt a toborzás hangulatának megéreztetésére és a verbunkos muzsika jellegzetességeinek megfigyeltetésére (pontozott ritmus, lassú és gyors részek váltakozása, dallamdíszítések). Hangsúlyozzuk a verbunkos jelentőségét: A XVIII. század végén a nemzet öntudatra ébredésének hű kifejezője volt a Habsburgokkal szemben. A XIX. században a lelkesítő szerep tovább fokozódik. A század nagy zeneszerzőinek muzsikájában mint a nemzeti érzés kifejezője csendül fel (Liszt, Erkel). Említsük meg a verbunkos hatását a korabeli európai műzenére. Hasanló témájú dalok a szabadságharc idejéből: Föl, föl, vitézek. . ., Isaszegi induló. E témakör bőven nyújt lehetőséget zenehallgatásra: Egressy: Klapka-induló; Szuk Mátyás: Isaszegi induló. Emeljük ki a fúvószenekarok lelkesítő szerepét, melyet minden korra vonatkoztathatunk. Kiemelnénk e témakörből a 48-as Kossuth-dalokat, melyekben Kossuth Lajos emberi és hadvezéri nagysága volt a toborzások alkalmával a legfőbb lelkesítő erő: „Kossuth Lajos nem lett volna, Katona sem lettem volna." A szabadságharc elbukott, de a szabadságvágy tovább él a nép szívében : „Röpülj páva, röpülj Vármegye házára A szegény raboknak Szabadulására." A pávamotívumot, mint a forradalom jelképét, számos dal őrzi. A dallam lefelé ívelő, kvintváltó szerkezete a szövegi mondanivalóhoz hozzátéve a szabadságharc bukását követő reménytelenséget, kilátástalanságot fejezi ki. 5. Amíg a mesterlegény szervezetlenül, próba-szerencse jelszóval járta a világot a század elején (lásd: Vándorló mesterlegény című német népdal) a XIX. század végén kezd kialakulni a nagyvárosok munkásosztálya, mely szervezettségre törekszik. A nagy francia forradalom eszméinek felélesztését példázza az Internacionálé. Az egyszerű munkásköltő, Eugene Pottier, és a zeneszerző Degeyter dallama innen röppen világhódító útjára. Az Internacionálé a .126