Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

és „tűzhet egy piros zászlót a békebástyára". A politikai-világnézeti magatartásban vagy tanulmányban jelentkező hibákkal szemben nagyon tudatosan felléptek. Ezt tükrözik a DISZ Heves megyei Bizottságához továbbított főiskolai DISZ-bizottsági jelentések (1951 december). A főiskola oktatói átérezték az ifjúsági mozgalom jelentőségét és szívesen segítették a DISZ-munkát. Az 1950—53-as évek nagy lendülete után hanyatlás volt érezhető a főiskola ifjúsági mozgalmi életében. E lendület csökkenéséhez hozzájárult, hogy ez időszak végére a szakérettségis tanfolyamok megszűntek, de hozzájárultak a társadalmi-gazdasági életben jelentkező problémák is. Afc egyre nagyobb súllyal jelentkező problémákat a főiskolai pártszervezet segítségével a DISZ-szervezet vezetősége felmérte. 1953 februári jelentésében az agitáció csökkenését és a kádermunka hiányosságait számba vette. A főiskola pártszervezetének kezdeményezésére a főiskola tanácsa is napirendre tűzte a DISZ munkáját. A főiskola tanácsának 1953. február 5-i tanácsülési jegyzőkönyve megállapítja, hogy „nagyrészüknél, különösen az első évfolyamon tapasztalható volt a politikai indifferentizmus, a közügyek iránti érdeklődés hiánya. Minthogy a hallgatókat főként azok nevelhetik, akik oktatják is őket, arra törekedtünk, hogy a tanári testületben alakítsunk ki egységes nevelési elveket és elsősorban a tanárok ideológiai színvonalának emelésével, az ő jó példamutatásukkal lendítsük ki ifjúságunkat a közönyből és fásultságból." A jegyzőkönyv azt is megmutatja, hogy elsősorban a főiskolai hallgatóság melyik rétegénél mutatkoznak problémák. „Hogy paraszti származású hallgatóinkat befolyásolja a falu jelenlegi problematikája, a szocialista átalakulás nagy kérdése, erre a párt Heves megyei bizottsága hívta fel a figyelmünket, mikor december elején alaposan megtárgyalta a főiskola oktató-nevelő munkáját és a legfontosabb teendőkről határozatot is hozott." A jegyzőkönyv a továbbiakban elemzi azokat az eszközöket is, amelyekkel megpróbálták felrázni a hallgatókat a már jelzett közömbösségből. „A fegyelem megteremtése mellett felhasználtuk azokat az alkalmakat, amelyek alkalmasaknak mutatkoztak a hallgatók politikai érdeklődésének felkeltésére: ünnepségeket, tömegpropaganda előadásókat rendeztünk, és — ha néha nem is mozgósítottunk kellőképpen — a hatás csak nem maradt el. Különösen jelentős és eredményes volt a karácsonyi szünet előtt a begyűjtés kérdéseiről szóló előadás, melyet felkérésünkre a megyei tanács elnökhelyettese tartott. Ez az előadás alkalmas volt arra, hogy a parasztság jelenlegi helyzetét a valóságnak megfelelően tárja fel hallgatóink előtt és felkészítse őket azokra a helytelen nézetekre és esetleges rémhírekre, amelyekkel falujukban szembetalálhatják magukat." A DISZ-munka fogyatékosságait és a hallgatók politikai fejlettségének hiányosságait a DISZ Heves megyei Bizottságának 1953. február 12-i ülése is megállapította. Megállapították, hogy „ . . . a hallgatók egy része teljes passzivitást mutat". Nem jártak rendszeresen a DISZ-taggyűlésre, s a DISZ agitációs munkája is főleg azokra korlátozódott, akiknek nem volt nagyobb nehézségük a munkában. Lényegében a DISZ-muníka nehézségeit és a politikai aktivitás hanyatlását állapítja meg a főiskolai DISZ-bizottság (1954. február 22-i) 44