Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

ladás SE néven működött. Az 1956-os ellenforradalom zűrzavarában fel­oszlott. 1957-ben Egri PFSC néven újjáalakult, de 'kellő szervezettség hiányában nem tudott eredményesen működni. Az 1958-ban megtartott közgyűlésen alakult meg a mai sportklub, mely megalkotta szervezeti szabályzatát, új háromtagú vezetőséget választott, kialakította szakosz­tályait, megválasztotta annak vezetőit, megállapította a tagok és pártoló tagok létszámát. Fő feladat a sportélet új alapokra helyezése, szervezésének, irányítá­sának kialakítása. A hallgatói tagság igényének megfelelően 11 szakosz­tály alákult, 7 sportágban (torna, atlétika, úszás, labdarúgás, röplabda, kosárlabda, természetjárás). Eredményeik csak házi bajnokságok lebonyo­lításában jelentkeztek és a sportolás megszerettetésében. Az első években a fejlődés különösen a tömegsport kiszélesítésében mutatkozott. A minőségi változást az adta, hogy 1959-ben újra megindult a test­nevelő tanárképzés. Igaz, hogy három szakosztály (úszás, labdarúgás, atlé­tika) ismét megszűnt, mivel az Egyetemi-főiskolai Sportközpont nem tu­dott anyagi támogatást biztosítani, de a többi szakosztály eredményeseb­ben működött. Két szakosztály megyei, városi bajnokságban versenyzett rendszeresen, három szakosztály részt vett az egyetemi, főiskolai bajnok­ságon. A tömegsport is tovább bővült, melyet segített a KISZ átszerve­zése és a sportklubbal való mélyebb kapcsolata. Az elnökség csaknem 60 százaléka az ifjúság köréből tevődött össze, lehetőséget adva az ifjúság öntevékenységének a szervezésben, vezetésben. A többi vezetőségi tag a főiskola tanárai közül került ki, akikre mint a párt- és szakszervezet kép­viselőire a tanácsadás, irányítás szerepe várt. 1960-ban 232 hallgató vett részt az „olimpiai jelvényszerző mozgalom­ban". Ezek 90 százaléka szerezte meg a jelvényt. A hallgatók létszámának emelkedésével megindultak a nagy tömegsport mozgalmak a sportklubnál is (Kilián testnevelési mozgalom, ifjúság a szocializmusért mozgalom). Házi versenyeinket meghívásokkal bővítettük ki. Fejlődött az agitációs és propaganda munka. Egyre nagyobb eredményeket követelt a főiskolai spar­takiádok emelkedő színvonala. Újraalakult az atlétika és turisztika szak­osztály is. 1963-tól a Művelődésügyi Minisztérium előírta, hogy a testneve­lés szakos hallgatók szakmai képzésük érdekében működni kötelesek a sportklub egyik szakosztályában. 1963-tól kezdve főiskolai hallgatóink számára alapfokú edzői, játék­vezetői tanfolyamokat szervezünk. Örvendetesen javult a sportklub kap­csolata a városi és megyei szervekkel. A megyei TST külön feladatot adott a fősikolai sportklubnak. A javuló kapcsolat eredményeként a sportklub munkája komoly hatással van a város és járás sportéletére. Hallgatóink több alkalommal vesznek részt versenyek szervezésében, rendezésében, a nyári sportnapköziben oktató-nevelő munkát végeznek. A főiskolai sport­klub nevelési munkájának további javítása érdekében 1967-ben létrejött a „Jó tanuló — jó sportoló" mozgalom. 1971-ben további javulás tapasztalható a tömegsportban. Hallgatóink a jubileumi jelvényszerző versenyen vettek részt. A résztvevők létszáma 235 fő. Új vonásként jelentkezik a főiskolai dolgozók sportolási lehetősé­gének kialakítása, a kispályás labdarúgó bajnokság megszervezése, mintegy 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom