Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

segítette, hogy a KISZ Központi Bizottság megszervezte az egyetemi-főiskolai művészeti csoportok rendszeres seregszemléjét, melyeken főiskolai együtteseink is részt vesznek. Az 1962-ben megrendezett bemutatón énekkarunk már ezüst-, irodalmi színpadunk pedig bronzérmet szerzett. A főiskolai művészeti csoportok közül létrejöttétől kezdve sikeresen szerepel a női kórus, mely aranykoszorúval és diplomával, valamint Erkel Ferenc-plakettel, MSZBT- és Fesztivál különdíjakkal büszkélkedhet. A kórus rangját jelzi az is, hogy hazánk legjobb énekkarai között tartják nyilván. Évenként szerepel a rádió ,,Kóruspódium" című műsorában, de fellépett már a Zeneakadémián, az 1970-es Bartók Béla Nemzetközi Kórusfesztiválon, a „Tiszán innen, Dunán túl" című rádiós, a „Versengő városok" című televíziós vetélkedőben, s 1973 tavaszán az ELTE jubileumi hangversenyén, valamint a Pedagógusjelöltek II. Országos Találkozóján Szegeden. Az énekkar külföldön is sok sikert szerzett már a főiskolának. Meghívásos alapon szerepelt Erfurtban és Besztercebányán, egy kamaraegyüttesünk pedig 1971 őszén Csebokszáriban. Az énekkar mellett igen fontos szerepet tölt be kulturális életünkben az irodalmi színpad, mely a főiskola minden jelentősebb rendezvényén szerepel. Az irodalmi színpad élén nálunk végzett fiatal pedagógusok állnak, akik jól ismerik a főiskola igényeit, és műsorpolitikájukkal jelentősen hozzájárulnak a főiskolai hallgatóság politikai és esztétikai neveléséhez. A színpad tagjait minden tanév elején tehetségkutató, vers- és prózamondó verseny keretében válogatják ki. A színpad az elmúlt években a kétévenként megrendezett művészeti fesztiválokon számos arany- és ezüstérmet nyert. Az irodalmi színpad több éve jelentős szerepet játszik a város és megye életében is. Irodalmi műsoraikkal és színpadi feldolgozásaikkal (Zárszámadás, Holdbéli csónakos) bejárták a megye számos települését. A népitánccsoport igazi fénykorát 1950—55 között élte. Utána zuhanásszerű visszaesés következett be, és 1960-tól működik újra — váltakozó eredménnyel. A csoport színvonalának hullámzásához olyan tényezők járulnak hozzá, mint az alacsony férfi hallgatói létszám, a népizenekar és a jelmezek hiánya. A népitánccsoport az 1968. évi fesztiválon érte el csúcspontját, ahol ezüstérmet szerzett, „Görög Ilona" kompozíciójukat azonban külön dicséretben részesítették és meghívták a Gyulai Nemzetközi Fesztiválra. Ez évi eredményük alapján 1969 tavaszán az együttes részt vett a katowicei egyetem folklórfesztiválján, de ebben az évben a táncosok többsége végzett, s a tánccsoport vezetője is megvált a főiskolától. 1970-ben az újabb fesztiválon csoportunk már gyengén szerepelt, s bár újabban némi fejlődés tapasztalható, ezt még nem tartjuk kielégítőnek. A népitánccsoport változó szereplése azért is gond számunkra, mert 1964-től a KISZ KB 'kétévenként állandó jelleggel Egerben rendezi a folklórfesztivált, s feltétlenül kívánatos lenne, hogy ezen egy jó eredményt felmutató egri főiskolai együttes venne részt. Napjainkban válik egyre jelentősebbé a néhány éve alakult szimfonikus vonószenekar. Ezt csak 1964 után, a kétszakos képzés bevezetésével tudtuk folyamatosan kiépíteni. Bár nem nagy múltra tekinthet vissza, éppen hallgatóink magas fokú zenei kulturáltsága és hangszerismerete 76