Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

tudományos és átfogó tervek irányították. A vidéken folyó tudományos tevékenység egyik alapvető problémája tehát az volt, hogy tud bekapcsolódni az országos pedagógiai és szakmai tervekbe, miként kap irányítást és biztatást. Ezt nem neveznénk az önállóság hiányának, inkább a helyzetből fakadó természetes rendnek. Az egri főiskolán is ez volt és ez jelenleg is az alapvető kérdések egyike. Amikor az 1948-ban alakult Debreceni Pedagógiai Főiskola élete megindult — amint azt az előzőekben olvashattuk —, ez csak a „lábraállás" pillanata volt. Az akkori tizennégy „tanszék" mintegy 18 oktatója olyan nehéz körülmények (szervezés, létszám- és laborhiány, elindulási gondok, bizonytalanság stb.) nyomasztó súlya alatt élt, hogy a tudományos kutatás azonnali megindításáról nem lehetett beszélni. Az 1949-ben Egerben letelepedő főiskola irányítható és tervezhető tudományos élete az ötvenes évek elejére (1953—54) kezdett kialakulni. Ekkor már az erőket lekötő szervezési, átszervezési gondok nyugvópontra jutottak. Eger városában is kezdtünk gyökeret ereszteni, s nem utolsósorban a felgyülemlett sok pedagógiai tapasztalat elindíthatta a tudományos ambíciókat. A tudományos munkát viszont a helyszínen, a főiskolán is szervezni, tervezni kellett. A Magyar Tudományos Tanács 1949-től állandó segítő és érdeklődő kapcsolatban állt főiskolánkkal, s egyre sürgette a helyi tudományos élet kibontakoztatását. A tervezés szempontjából a legtermészetesebb alapegységnek a tanszéki keret adódott. Csak így térhettünk át az egyes tanárok tudományos tevékenységéről a tanszéki részkollektívák kutató tevékenységére. így alakult ki az 1953—54-es években néhány tanszékünk (növénytan, állattan, földrajz) irányított tudományos tevékenysége az MTA eszmei és anyagi támogatásával. Majd egy-két évvel később az akkor még fiatal Pedagógiai Tudományos Intézet szervező munkája igen jó hatással volt több tanszékünk (pedagógia, fizika, irodalom) szárnypróbálgató metodikai tudományos kutatásainak felkarolására és irányítására. S ezzel szinte minden tanszéknek lehetőséget kínált az alkotó bekapcsolódásra. Az irányított tudományos tevékenységhez konkrét tervek kellettek. Tanszékeinken 1954-ben megjelentek az első rövid tudományos munkatervek. Viszont megoldandó problémaként jelentkezett azonnal a helyi egységek irányításigénye, hiszen az igazgató egymaga nem foghatta össze az egyre szétágazóbb és gazdagabb főiskolai tudományos tevékenységet. Ezt a koordinációt először (1955) a főiskola évkönyvszerkesztő bizottsága (dr. Bakos József, dr. Hortobágyi Tibor, dr. Némedi Lajos, dr. Szántó Imre, dr. Udvarhelyi Károly), majd 1959-től kezdve a máig is működő tudományos bizottság vette át. A továbbfejlődés még igényesebb szervezést kívánt, melynek eredményeként az MM, az MTA illetékes osztályaival karöltve 1963. január 1 -ével 5 évre, majd 1969-től 3 évre szóló és periodikusan ismétlődő egyéni, valamint tanszéki tudományos tervek bevezetését írta elő. Emellett tudományos bizottságunk 1966-tól bevezette a tanszéki tudományos témanaplók rendszerét, melyek pontosan regisztrálták a tanszéki kutatási eredményeket. E tervek helyi összeállítása, valamint teljesítésének ellenőrzése kezdetben nem kevés gondot okozott (túltervezés, ellenőrizhetetlenség stb.). Ma már viszont pontos és fegyel58