Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

divatos áramlatok és irányzatok Egerbe csak megszűrve érkeznek le. Intézményünkben nem voltak és ma sem tapasztalhatók maoista, trockista vagy másfajta politikai csoportok, irányzatok. Hallgatóink szerényebben, egyszerűbben élnek, ugyanakkor a nagyvárosi felsőoktatási intézmények hallgatóságával összehasonlítva, feltételezhetően gyengébb vitakészségük is. Ezekből az elemzésékből azt a következtetést vontuk le, hogy buzdítanunk kell hallgatóink öntevékenységét és kezdeményezőkészségét. A főiskolai KISZ-bizottságnak káderek átengedésével is erősíteni kell az alapszervezeteket, mert e munka eredménye vagy gyengesége elsősorban ott dől el. Megállapítottuk továbbá, hogy a kibontakozó öntevékenységet igazgatóságunk minden erővel támogatja. Világos volt előttünk, hogy az ifjúságnak szüksége van tevékenységi területre, mert ha a benne felhalmozott energiát helyes csatornákon nem engedjük levezetni, akkor az más irányban keres kiutat. A főiskola állami és pártvezetésében is ekkor erősödött meg, hogy ez az út a hallgatóságnak az intézmény életébe való egyre aktívabb bekapcsolása lehet, s ekkor lett tudatosabb ez irányú munkájuk is. Ugyanis a vizsgálat előtt is volt e területen kezdeményezés, még ha azok nem is mindig voltak tudatosak. Nevelőmunkánk további fejlődéséhez jelentős segítséget kaptunk a Művelődésügyi Minisztérium Pedagógusképző Osztályától. Az 1966 szeptemberében Egerben megtartott összigazgatói értekezleten már követelményként hangzott el az intézményi demokratizmus fejlesztése, később a szombathelyi igazgatói értekezlet ugyancsak ezeket az elveket konkretizálta. Az egri főiskolán megalakult nevelési bizottság — amikor az 1968. december 18-i össznevelői értekezleten ismertette álláspontját — kimondotta, hogy 1969 tavaszáig minden tanszék elkészíti á maga nevelési tervét, 1969 őszéig pedig kidolgozzák a főiskolai nevelési keretprogramot. A tanszéki nevelési tervek elkészítésével egy időpontban történt meg a KISZ-élet átszervezése ós a 9 alapszervezet kialakítása. A már korábban említetteken túl az átszervezést az is szükségessé tette, hogy a KISZszervezetet a korábbi zárt politikai koncepcióból kimozdítsuk és az intézmény egész ifjúságának érdekképviseletét biztosító, sokoldalú társadalmiközéleti feladatot ellátó szervezetté tegyük. A háromszakos képzés idején a 24 kis létszámú alapszerv átfogása a főiskolai KISZ-bizottságnál szükségszerűen kialakított egy bürokratikus irányítási rendszert, amely csak politikai nevelés szempontjából volt képes átfogni a főiskola egész ifjúságát. A kulturális, sport- és egyéb megmozdulások alapszervezeti szinten történtek, amelyek viszont azonosak voltak egy évfolyam egy szakcsoportjával, így a KISZ-szervezet ilyen irányú munkáját nem érzékelték kellően. Űgy láttuk, hogy hallgatóink nem érzik igazán magukénak a főiskolai KISZ-szervezetet, részvételük formális a mozgalmi munkában, s a KISZ-élet erőltetett. Azt is egyre jobban éreztük, amit a Központi Bizottság állásfoglalása így fogalmazott meg: ,,A KISZ-szel szemben támasztott követelmények nincsenek összhangban lehetőségeivel, ezért fejlődése nem tud lépést tartani sem a politikailag igényes fiatalok, sem a főleg szórakozni, sportolni vágyó ifjúsági tömegek igényeivel." Ahhoz, hogy a főiskolai ifjúság valóban magáénak érezze a KISZ-szervezetet és a főiskola teljes jogú polgárának tekintse magát, jogokat kellett biztosítani nekik. 52