Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

III. Tanulmányok a Természettudományok köréböl - Dr. Suba János—Kulcsár János: Elektronikus mérő- és regisztrálóműszerek alkalmazása növénj-fiziológiai vizsgálatoknál

Mérések a készülékkel + 2% HLA —111 170 03 (Gráf) 0,5 u A , tu INT" 2 mV— 2 V (végt.) 5,0 uA , [D INT" 20 mV— 2 V (végt.) 50,0 ftA , [J INT" 200 mV— 2 V (végt.) 22,5 uA , Q] INT" 200 mV— 1 V 2,5 u A Hl INT" 20 mV— 1 V A mérleg 1:8 arányban. 50:6,25 Súly Gráf-beosztás Skála 1 gramm 2 mV Túlvezérlés (2 V felett) 1 g 20 mV 500 mV 1 fc> 200 mV 50 mV 50 cg 2 mV Túlvezérlés (2 V felett) 50 Cg 20 mV 250 mV 50 cg 2 200 mV 25 mV 10 cg 2 mV 500 mV 10 cg 20 mV 50 mV 10 cg 200 mV 5 mV A súlyváltozások mérése a fiziológia számos területén alkalmazható, de talán legfontosabb szerepe van a növények vízgazdálkodásának vizs­gálatában — hogy alakul a növények vízleadása, vízfelvétele 'különböző környezeti feltételek mellett. A mérőberendezés „mérleg" részét egy klí­maszekrényben kell elhelyezni, mely védi a légáramlástól és benne a hő­mérsékleti, nedvesség- és fényviszonyok szabályozhatók. Ilyen klíma­szekrény, mely a textilminőség vizsgálatoknál használatos, viszonylag ol­csó áron beszerezhető. Mivel a súlyváltozásmérés az érzékelő rész (nyúlásmérő bélyeg) mé­retváltozásával kapcsolatos, alkalmas a berendezés térfogatváltozások, hossznövekedés, feszítőerő mérésére is. PL: egy fatörzs vastagodásának, az ágak hossznövekedésének folyamatos regisztrálására. A fatörzset át­fogó acélgyűrű, illetve a rajta levő bélyeg a vastagodásnak megfelelően nyúlik, s így ellenállása növekszik. A hossznövekedés mérésénél a bélyeg­gel rendelkező acélszalag két végét rögzítjük a mérendő faághoz. Felhasználható a mérőberendezés a növények produkciójának méré­sére. Azonos víztelítettségi állapot biztosításával (megfelelő páratartalom beállítása), de változó fényviszonyok vagy széndioxid-tartalom mellett két kísérleti növény közötti súlykülönbség (azonos helyzetből kiindulva) a szervesanyagprodukció különbségéből adódik. Hasonlóan vizsgálhatjuk az anyagfelhasználás (disszimiláció) folyamatát két kísérleti növény össze­27 433

Next

/
Oldalképek
Tartalom