Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán

Tanácsa törvényerejű rendeletének alapján az Egri Tanárképző Főiskola felvette a néhány héttel korábban elhunyt nagy vietnami politikus, Ho Si Minh nevét. Az Elnöki Tanács adományozó levelét a Gárdonyi Géza Színházban megtartott ünnepélyen dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese adta át a főiskola vezetőinek. A tanszéki nevelési tervek összegezéseként 1969 őszére ideiglenes jelleggel elkészült a főiskola nevelési keretprogramja. Ezt véglegesen 1970 őszén vezettük be, amikor már egy újabb jelentős dokumentum napvilágot látott, és azzal nevelési keretprogramunkat kiegészítettük. 1970. február 18—19-i ülésén fogadta el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága az ifjúságpolitikai irányelveket, amelyeket főiskolánk társadalma is már 1970 tavaszán megvitatott és a ránk vonatkozó elképzeléseket, irányelveket igyekeztünk bedolgozni nevelési programunkba. A főiskola tanácsa 1970. december 7-i ülésén határozta meg az irányelvekből fakadó főiskolai tennivalókat. A főiskolai tanácsülés határozata kimondja, hogy ,,1971. február végéig a KISZ alapszervi vezetőségekkel közösen megtartott tanszéki értekezleteken minden tanszék dolgozza fel a tanácsülés anyagát". A tanszéki jelentések alapján az ezzel kapcsolatos határozatokat az alábbiakban lehetne röviden összegezni: 1. Alapvető nevelési követelménynek tekinti minden tanszék a kommunista szakemberképzést és a kommunista emberi tulajdonságok alakítását. Ez minden oktató elsőrendű feladata. Különösen azokon a tanszékeken, ahol több párttag van, a pártépítő munkát is a tanszéki kollektíva feladatává tették. 2. Minden tanszék fokozott feladatának tekinti a munkás-paraszt származású hallgatók munkájának figyelemmel kísérését és támogatását. 3. Az eddigieknél fokozottabban kötelességüknek tartják a tanszékek, hogy munkatervüket és egész munkájukat jobban egybehangolják a KISZalapszervezetek életével és munkájával. 4. Minden tanszék arra törekszik, hogy munkaprogramjába a hallgatók önállóságát jobban igénylő tevékenységi formákat építsen be. Az ifjúságpolitikai irányelvek végrehajtása során számos olyan feladatot oldottunk meg, amellyel a főiskolai élet demokratizmusát kibontakoztathattuk, és amellyel az ifjúság munkáját a főiskola egész életébe jobban be tudtuk kapcsolni. 1970-től kezdve a főiskolai élet demokratizmusa egyre jobban kiterjedt, és az ifjúság képviselői nem csupán formális feladatokat láttak el, hanem számos területen valóban meghatározólag szóltak bele a főiskola egész életébe. Az oktató-nevelő munkáról szóló fejezet befejezéseként érdemes néhány pillantást vetni a hallgatói létszámalakulást mutató táblázatra. Figyelmesebben megvizsgálva érzékelhető az a hullámzás, amit korábban jeleztünk. 1954-ig a 700 fölötti hallgatói létszám a kétéves képzésre vonatkozik, tehát évfolyamonként 300—350 hallgatót vettünk fel. 1954—55-re felére csökken a létszám, a következő évben pedig 197 összhallgatói számmal eléri mélypontját, annak ellenére, hogy ebben az évben a megszűnő pesti főiskoláról is jöttek Egerbe hallgatók. 3* 35