Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom-és a történettudományok köréből - Dr. Hekli József: Csehov drámái a moszkvai és leningrádi színpadokon 1950—1970 között

III. Az elmúlt két évtizedben minden jelentősebb Csehov-dráma színpadra került Moszkvában és Leningrádban. Voltak hagyományos, megszokottabb és rendhagyó, sőt kihívó rendezések is. A legtöbb rendező megkísérelte, hogy úgy mutassa be Csehovot, hogy megtartva a századforduló hangulatát, az író sejttető, s hőseivel együttérző magatartását, mégis korszerűnek és modernnek hasson. Voltaik olyan bemutatók JS, amelyekben a színészi bravúr, a teátrális jegyek mögött elsikkadt a csehovi gondolat. A sok ígéretes kísérletből sem sikeredett mindig rangos művészi előadás, de ez a művészetben természetes is. Csehov különleges, talentumát és gondolatvilágát megérteni egyébként sem egyszerű feladat. „Csehov nem etikai, hanem esztétikai kritériumok alapján érzékelte az ember viszonyait, sorsában mindenekelőtt a szépség megsértését látta. A semmi dramatizálásában és a lírai groteszkben, amely megszabja drámai karakterét, tulajdonképpen már a hol erősödő, hol gyengülő modern szkepticizmus rejtőzik, az egyén kételkedése szabadságában, vagyis abban, hogy komolyan veheti magát, mint szuverén lényt. A nagy realisták felelősséget vállaltak hőseikért, beleavatkoztak sorsukba, bizonyos fokig kivívták szabadságukat. Csehov semmi ilyet nem tesz: alakjai mindig csak mutatnak valahová, részint az élet mozdíthatatlanságára, részint a szépségre, világuk lebegésszerű, hiányzik belőle э cselekvés, a tér szabadsága."

3 A művészi bonyolultság ilyen teljességében Csehovot megragadni csak kevés rendezőnek sikerült. A legkiválóbb bemutatók A. EfroLZ és G. Tovsztonogov nevéhez fűződnek, akik új korszakot teremtő művészi tevékenységükkel nagyban hozzájárultak Csehov korszerűbb színreviteléhez. A két kitűnő rendező — nagyon jó művészgárdával — sikeresen vegyítette a klasszikus tradíciót a korszerű értelmezéssel, a patinás szepet a modern ötletességgel. S mindig jönnek a fiatal, tehetséges rendezők, születnek új előadások, amelyek mást-mást olvasnak ki a csehovi történetekből. JEGYZETEK 1 Török Endre: Orosz irodalom а XIX. században. Budapest, 1970. Gondolat. 246. oldal. 2 Peterdi Nagy László: Csehov színháza és a rendezők. Jelenkor, 1973/2. 3 Török Endre: Orosz irodalom а XIX. században. Budapest, 1970. Gondolat. 250. oldal. 4 Nagy L. Sándor: Rozovtól Shakespeare-ig. Nagyvilág 1970/11. 5 А. Эфрос: Как быстро идёт время. Театр 1967. № 2. 6 Е. Полякова: Еретически — гениальная пьеса. Театр 1966. № 8. 7 Nagy L. Sándor: Csehov szovjet színpadokon. Nagyvilág 1968/3. 8 Török Endre: Orosz irodalom а XIX. században. Budapest, 1970. Gondolat. 250. oldal. 254