Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom-és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József- Szláv eredetű helynevek az ún. Tiszaháti-területen

ján, területe (T) 3900 kh, lakosainak száma (L) 1661. Régebbi alakjai: Gergeri, Geregeli (Lehoczky III., 266.). A község neve igen későn, Lehoczky szerint 1425-ben tűnik fel, amikor Csaroda Krisogon pap itteni részeit átengedi anyai leánytestvérének. Névadója a Tákosi család. A falu XI—XII. századi megülésére valló magyar településnévi Gergely -f- -i birtokképző, tehát annyi mint 'Gergyely-é'. Adatunk még tartalmazza az eredeti r-t (Gregor). Disszimilációval és palatalizációval (r > 1 > ly) jött létre a mai névforma. 1389: tributi Wgornya vocati, a parte C. de Beregn siti in dicta v. Vgornia in portu Ticie (Szabolcs vm. oki. 10). A község neve 1389-ben tűnik fel, amikor Tákosi Gergely fia, Miklós az ugornyai vám felét a névvel együtt — melyet ősi jogon bír — jj adomány címén megkapja Zsigmond királytól. Talán szláv eredetű településnév. Moór Elemér (ZONF. VI., 22) a gora 'hegy, erdő' származékának tartja, tehát erdő melletti települést jelenthetett. (Nyh 48.) 3.4. Ugornya nevében a megőrzött g hang a korai X—XI. századi átvételt bizonyíthatja. Utal a szlávoknál szokásos égetéses földművelésre is (gorenie 'égés'). 3.5. Ugornya nyugati szélén, a Makocsa folyónál egykor sáncokkal erődített védhely volt. 3.6. Gergelyi és Ugornya községet 1939-ben egyesítették (Helységnévtár 1967. 722 és Nyh 48). 4.1. A Tiszahát többi olyan helységeit, amelyeknek valamilyen szláv kapcsolatuk van, a következőkben ábécé sorrendben sorolom fel. Beregdaróc. Az Árpád-korban foglalkozást jelentő magyar daróc közszóból származik, melyet azonban valamelyik szláv nyelvből vettünk át (< dravbch). Jelentése nincs teljesen tisztázva. A névadás magyar (Nyh 11). Beregsurány. (Vásárosnaményi járás. T.: 2557 kh. L.: 919). 1279 v. Suran, in C-u de' Bereg (Reg, Arp. II. 2—3, 2954 reg.); 1299: t. Suran, oue iacet inter Mark et Ighazos Suran (Zichy I., 91); 1312: Nycolaus f. Andree de Kyssuran (Zichy 1. 136). A község neve 1279-ben tűnik fel, amikor III. László király elődje V. István király adományát a Káta nembeli Gabrián fia, Tamas részére megerősítette. Magyar névadással, puszta személynévből keletkezett. A személynév eredete azonban nem világos. Szabó Dénes: (MNyTK. 85. sz. 7—8) a törökből vagy még inkább a szlávból való származtatását tartja valószínűnek. Ha a szláv eredetet fogadjuk el, akkor a sun> 'sógor' (Szabó: i. h.; Mikesy: Veszpr. HtLex. 356) továbbképzett alakja. Stanislav II., 511) a cseh sury, lengyel szurny 'görbe, ferde' szó -jani. képzős alakjának tartja. A bolgárban van Surán személynév, de ez nem látszik réginek. (Stefan Ilcev, Recnik na licmite i familni imena u btIgarite. Sofija, 1969: 561). (Nyh 12). (Vö. még Cs, I. 414). Csaroda. (Vásárosnaményi járás (T.: 4251 kh. L.: 1002) 239-