Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom-és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József- Szláv eredetű helynevek az ún. Tiszaháti-területen

mind pedig székhelye a Borsava nevet, amely nem mas, mint a Bors személynév megtoldva az -eva szláv birtokos raggal, jelentése pedig: 'Borsé!' (Nyh 16) 1.8. Jelentékeny mennyiségű szláv névadású településnév van a Beregi Tiszaháton is (Nyh 30). Az Ugornya névben a megőrzött g hang azt bizonyítja, hogy az egyes szláv nyelvekbeli g > h változás lejátszódása előtt, tehát a XII—XIII. század forulójánál korábban vettük át. A Borzsova is egy fejedelemkori személynévből keletkezett — mint láttuk — szláv névadással. 2.1. Mielőtt részletesebben ismertetném a Tiszahát szláv eredetű helyneveit, szükségesnek látszik azon elvi kérdés tisztázása, amely szerint a helységnév funkciójában használt személynév a települések elnevezésének magyar módja, mert a. szlávoknál szuffixum nélküli egyszerű személynevek sohasem szolgáltak helynevek képzésének alapjául. Ebből, sok nyelvész szerint, az következik, hogy azok a helynevek, amelyek eredetileg személynevek és nincs képzőjük, magyar nevek még akkor is, ha szláv eredetűek. 2.2. Jan Stanislav (Slovenské Juh v Stredoveku, Bratislava 1937) nem fogadja el teljes mértékben a fenti megállapítást, és elég nyomós érveket helyez vele szembe. Azt elismeri, hogy magyar embernek is lehetett szláv személyneve, s hogy olyankor a helynév abból származhatott, de csak igen ritka esetben állítható, hogy szláv személy nevéről adott egyik-másik helynév a magyaroktól származik. Miután a Dunamedencében és az általunk vizsgált Tisza-környéken ís sok mezőnek, hegynek, víznek szláv neve van, egyet lehet érteni J. Stanislawal, hogy ezek az elnevezések egy egységes rendszert alkotnak, amely eredetére nézve vitathatatlanul szláv. Ez viszont arra mutat, hogy a személynevek szerinti elnevezéseket egyszerűen nem lehet kizárni a szláv településből. Stanislav szerint a szlávoknál is keletkeznek helynevek személynévből szuffixum nélkül, de a kutatók erre eddig nem figyeltek fel. 2.3. Állításának igazolására Stanislav a következő példákat idézi a bolgár nyelvből: Babjak^, Bogomili. vagy Bogomilovo, Balsa, Biagum>, Ljubem> stb. Szerb-horvát és szlovén példák: Bata vagy Batovo, Batovac; Dobrota vagy Dobrotin stb. (594. old.) Igaz, egyik-másik elnevezésnél azt az ellenvetést tehetné valaki, hogy eredetileg talán nem is személynevek és csak látszólag olyanok, mint a személynevek. Ezzel a nézettel valóban nehéz vitába szállni. Legrosszabb esetben a j > szuffixummal lehetne magyarázni az -s végű elnevezéseket; lehetne arra gondolni, hogy itt eredetileg -ch végű személynév van. Ellenben bizonyos, hogy vannak -s-re végződő szuffixumok. Ilyen lehetséges fenntartások mellett mégis csak marad elég sok olyan példa, mely egész világosan mutatja, hogy a szlávoknál ismeretes volt ez a helynévtípus (595. old.) » 2.4. Görögországban is, ahol a VI. századtól kezdve igen sok szláv élt, találunk szuffixum nélküli személynevet helynévként: Si>rbota stb. Az elnevezésnek ezt a módját Stanislav általában a feudális Európára tartja jellemzőnek. A pannóniai szlávoknál, illetőleg a szlovákoknál 237-