Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Nagy Andor: A tanulói aktivitás a tanítás—tanulás folyamatában. (Különös tekintettel a tömegközlési eszközök aktivizáló funkciójára)

getelt jelenség az sem, hogy a tanulók a tömegkommunikációs eszközök útján nyert ismereteket is igyekeznek alkalmazni iskolai munkájukban. Így például a történelemórákon szívesen hivatkoztak a ,,Századunk" című televíziós sorozatra, de az is megállapítható, hogy a ,,Delta" és más ismeretterjesztő jellegű televíziós vagy rádiós műsor szerepet kap, mint a tankönyvi anyag kiegészítője a biológia-, kémia- vagy fizikaórákon. Tapasztalható az is, hogy a televízióban látott film, televíziójáték vagy színházi közvetítés élményének felidézése az irodalomórát gazdagítja stb. Valamennyi tömegközlő eszköz hatása igen jelentős, de a legintenzívebb, a legmélyebb benyomást keltő kétségtelenül a televízió és a film. A kép és a hang együttese, a valóság mozgásban történő bemutatása, a távoli dolgok emberközelbe hozása, a múlt és a jövő jelenné formálása, az egyidejűség varázslata, a sajátos formanyelv szülte lehetőségek (képvágások, montázsok, hangeffektusok stb.) nemcsak a valóságról alkotott ismeretek, benyomások bővítését és elmélyítését teszik lehetővé, de egyszersmind elősegítik a szellemi aktivitás fokozását is. Az egyszerre több érzékszervre gyakorolt hatás — tudatos felhasználás esetén — élményszerűen szerzett szilárd ismereteket eredményez. Ugyanakkor fejleszti a gondolkodáskészséget, a reproduktív fantázia működését, illetve az értelmi erők egész rendszerét, felkelti az érdeklődést a téma alaposabb, mélyebb megismerésére, a tanulók motívumait erősíti stb. A tömegkommunikációs eszközök egyik sajátságos jellemzőjeként tartja számon a szakirodalom az élményszerűséget, illetve az érzelemre való hatást. Az érzelmi tényezők szerepe közismert a tanulással, ismeretszerzessel kapcsolatban. Tudjuk, hogy a tantárgyakhoz, illetve egyáltalán az egyes témakörökhöz való viszony mennyire befolyásolhatja a tanulók aktivitását. Amennyiben a tömegközlő eszközök erősítik a tanulók motívumait, felkeltik a tárgyalt téma iránti érdeklődésüket — mely mintegy hajtómotorjává válik az új ismeret befogadásának és megszilárdításának —, úgy minden bizonnyal fokozódik a kapcsolatképződés és megszilárdulás az idegrendszerben. Számos oktatáslélektani vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy a kellően motivált figyelem lényegesen kevesebb ún. szellemi energiát fogyaszt, s éppen ezért a tanulást könnyebbé, gyorsabbá és alaposabbá teszi. Magától értetődő, hogy az adott lehetőségeket jobban kellene kihasználni, illetve „magát az aktív tanulást, a szemléleti anyag gondolkodási műveletekkel való feldolgozását és az ezek nyomán kialakult elvont fogalmak és törvények életszerű helyzetekben való alkalmazását azonban még külön pedagógiai munkával kell biztosítani".

4 A motiváló, érdeklődést felkeltő szerepkör mellett jelentős feladatot vállalnak magukra a tömegközlő eszközök a tanulók aktivitásának irányításában is. A különböző képsíkok alkalmazásával, modellekkel, sémákkal, rajzos ábrázolásokkal stb. az alkotók, szerkesztők a legmegfelelőbb irányba terelhetik a figyelmet, a tanulók érdeklődését, aktivitását. 123-