Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1973. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 11)
Dr. Nagy József (szerkesztő)—Friedrichné dr. Kovács Irén—dr. Nagy Andor— Rátkai István—Somos János—Szabó Endre—dr. Szűcs László: Az általános iskolai tanárképzés 25 éve az egri Tanárképző Főiskolán
komoly átalakításokat kellett végezni ahhoz, hogy az oktatás megindulhasson, nem volt kellően biztosítva és felszerelve a leendő főiskolai kollégium és egyáltalán nem volt tanári kar. Maga a főiskola igazgatója megbízásos alapon működött, aki illetményét a tudományegyetemről kapta, s a főiskola szervezésében végzett munkájáért 1948 októberéig egyáltalán {nem részesült semmiféle díjazásban. A felmerülő nehézségek miatt dr. Kiss Tihamér szeptember elején lemondott igazgatói megbízatásáról, a vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig dr. Némedi Lajos egyetemi magántanárt bízta meg az igazgatói teendők ellátásával. A minisztérium nem gondoskodott a megfelelő tanszemélyzet beállításáról sem. A minisztérium költségvetésében az 1948—49-es tanévre egyáltalán nem szerepelt főiskolai tanárok kinevezése, az órák ellátását óradíjas előadók beállításával gondolták megoldani. Dr. Némedi Lajos 1948. szeptember elején terjeszti fel első javaslatát a leendő tanári karra, de a minisztérium csak szeptember 27-én válaszol, amelyben az első javasolt óraadó tanárokat jóváhagyja. Ténylegesen csak ezután történhetett meg a tanárok felkérése és beállítása. Elsők között került a főiskolára óraadóként: dr. Bihari József, Csenki Imre, Kálmánchey Zoltán, fAdler Miklós, dr. Rapcsák András, dr. Both György, tdr. Papp István, fdr. Csabai Tibor, |dr. Gelei Gábor és dr. Udvarhelyi Károly. A főiskola tulajdonképpeni első kinevezett oktatója dr. Udvarhelyi Károly volt. Dr. Udvarhelyi Károly korábban a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskolán tanított, és dr. Némedi Lajos kérésére a minisztérium áthelyezte a Debreceni Pedagógiai Főiskolára olyan indoklással, hogy járatos az adminisztrációs munkában, és ilyen szempontból a megbízott igazgatónak segítséget tud nyújtani. A tanév megindításánál komoly nehézséget jelentett a tantermek és berendezési tárgyak hiánya. A legfontosabb berendezési tárgyak, asztalok, padok, laboratóriumi berendezések késve érkeztek meg, a tantermek átépítése pedig november közepéig elhúzódott. Ennek ellenére október 22-én szerény keretek között megtartották a tanévnyitót és 116 hallgatóval megindult az oktatás. Erre az időpontra sikerült a Földes Ferenc Kollégiumot is birtokba venni. A kollégiumban 90, többségében munkás-paraszt, szegénysorsú hallgató nyert elhelyezést. A kollégium igazgatója dr. Kiss Kálmán, fiatal magyar—latin szakos tanár volt. A nehézségek a tanév megkezdése után sem csökkentek, hónapokon keresztül tanároknak és hallgatóknak egyaránt komoly problémát jelentett az oktatás folyamatosságának biztosítása. Nem volt tanterv, nem voltak tankönyvek, nem voltak jegyzetek. A leadandó anyagot maguk a tanárok határozták meg, és az órán elhangzott előadást jegyzetelték le a hallgatók. Az induló főiskolának könyvtára sem volt. Bár a nagy állománnyal dolgozó egyetemi könyvtár jelentős segítséget tudott nyújtani, a legmodernebb szakkönyvek, marxista szemléletű művek az egyetemi könyvtárban is csak kis példányszámban voltak találhatók. Pár hónappal a tanév megkezdése után az oktatók kezdeményezésére kezdett némileg egységes követelményrendszer és szemlélet kialakulni. A vidéki új intézmények elsősorban a budapesti főiskola tapasztalatait igyekeztek átvenni, de megküldték egymásnak is programjukat, tantervi 7
