Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

nem inkább az iskolák gyakorlatához igazodva rögzítették az iskolákban megtanítandó anyagot; képet adnak tehát a megfelelő kor tantárgyi követelményeiről, sőt gyakran módszereiről is. Első nyelvtanaink abból a célból készültek, hogy megkönnyítsék a latin nyelv tanulását. Mivel a latin nyelv megértéséhez szükség volt az anyanyelv alapjainak ismeretére, így figyelembe kellett venni az anyanyelv rendszerét is. így jönnek létre lassan a latin grammatikák mellett a vulgáris (anyanyelvi) nyelvtanok; ez a természetes oka a kétnyelvű grammatikák keletkezésének. A magyar nyelvtanirodalom első műve is ilyen kétnyelvű grammatika: Sylvester János Grammatica Hungarolatina c. munkája [3]. Balázs János meggyőzően bizonyítja, hogy bár vannak, akik szerint már Sylvester előtt is történtek kísérletek magyar nyelvtan megteremtésére (így pl. állítólag Janus Pannonius is írt egy magyar nyelvtant), ezeket a bizonyítatlan feltételezéseket mellőzve el kell fogadnunk, hogy első nyelvtanunkat Sylvester alkotta meg [4]. Sylvesterről szóló munkájában Balázs János jelentőségéhez méltó részletességgel elemzi a Grammatica Hungarolatinát [5], Ez a grammatika humanista mintára készült, és szerzője a tanítóknak szánta, annak ellenére, hogy ajánlólevele a tanuló ifjúságnak szólt. Ebben a korban még az ókori minták nyomán kétféle grammatika volt használatban: egy elemi fokú a tanulók részére, amelyben kérdések és feleletek váltogatták egymást, és egy magasabb fokú, részletesebb, a nagyobb diákok és az oktatók számára. Ebben az utóbbi típusban több volt a szabály és a példa. Ez a két típus volt használatban nemcsak az ókorban, hanem az egész középkoron át, még a humanisták is ilyen elképzelés alapján dolgoztak. Nyilvánvaló, hogy hatásuk érezhető Sylvester munkáján is, főképp Melanchtoné, mint azt Turóczi-Trostler is kimutatja tanulmányában [6]. A latin nyelvtan mellett Sylvesternek a magyar nyelv nyelvtanával is foglalkoznia kellett, mivel számba akarta venni a latin és a magyar nyelv eltérő szerkezeteit. így természetesen jutott el a magyar nyelv belső szerkezetének felismeréséig [7], „Sylvester nem csak magyar, vagy csak latin, hanem műve címének és egész tartalmának tanúsága szerint is — latin és magyar grammatikát írt" [7], Mit tart Sylvester célnak, miért tanít grammatikát? A grammatika megtanít a szavak közti különbségre, a szavak egybeszerkesztésének tudományára. Hogy idáig eljussunk, meg kell ismernünk a betűket, a szótagokat és eseteket, mert ezek nélkül az ismeretek nélkül sem írni, sem beszélni helyesen nem tudunk. Munkájában a következő témaköröket dolgozza fel a klasszikus és a humanista grammatikusok mintájára: orthographia, prosodia, etymologia. syntaxis. Sylvester nyelvtanának, az első magyar nyelvtannak egész gondolatmenete is bizonyítja: ,,a magyar szellem a XVII. sz.-ban a magyar nyelvészeti eszszék területén nagy éleslátást és mélyreható gondolkodást fejtett ki" [9], Sylvester János munkája után viszonylag hosszú idő után. 1610-ben jelent meg hazánkban a következő nyelvtankönyv: Szenczi Molnár Albert: Novae grammaticae Ungaricae libri duo [10], Az első könyv a hangokkal és betűkkel, a szavakkal és ragozásokkal foglalkozik, a második kötet (54