Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

A fentebb említett harmadlagos kauzatívumok származtatása az alapul szolgáló reflexív igékből hasonlít az aktív^kauzatív igéknek a deponens igékből való származtatásához a klasszikus nyelvekben. (Pl. latin: confliotari intr. conflictare 'összetör' stb.) (Vö. Kyrylowicz [13] 85.) 1.19. A szláv kauzatívumok IV. formáját a szintaktikai-konteksztuális (syntactic-contextual) típus képviseli. Ennek a ténynek a vizsgálata elvezet bennünket a mai orosz nyelv kauzatív konstrukcióihoz (a továbbiakban: К К). Eddig a verbum causativumokat diakron szempontból vizsgáltuk, az esetleges utalások a mai orosz nyelvi állapotokra azonban elkerülhetetlenek voltak. A következőkben szinlcron szempontból rendszerező jelleggel kívánunk foglalkozni a mai orosz nyelv К K-val, típu-. saival, transzformációjával, funkcionálási sajátosságaival. II. A kauzatív konstrukciók (К K) (ok-okozati viszony)) kifejezése a mai orosz nyelvben* 2.1. A KK legtöbbjének lexikai szempontból egy nem К К is megfelel: Я заставил его уйти — он ушёл. Я испугал его — он испугался. A második típus az elsőnek nem kauzatív korrelációs párja. 2.2. А К К lényegének megértéséhez, ill. transzformálásához, úgy érezzük, szükség van az alkalmazandó transzformációs jelek magyarázatára. Ehhez a bennünket környező „objektív valóságból" kell kiindulnunk. Minden nyelvi megnyilatkozás alapja a szituáció. Egyszerű vagy mikro szituáció az alapja a következő megnyilatkozásoknak: Светит солнце; Кукует кукушка. A mikroszituáció két komponenst tartalmaz, amelyet jelölhetünk szimbolikusan r-rel, az általa létrehozott állapotot pedig s

3sel. így a fenti példákban a tárgy fogalmát а солнце, а кукушка jelöli, az állapotot pedig а светит és а кукует szó „tartalmazza". Az állapot terminust itt nem a nyelvtudományban általában használatos értelemben alkalmazzuk (vö. hagyományos nyelvtan: глаголы состоянии). A mi jelölésünkben minden állapotnak tekinthető, amit a nyelv valamilyen predikatív formával ki tud fejezni (он бежит, ему стыдно, он студент, она упала) [21]. 2.3. Az egyszerű vagy mikroszituáción kívül a nyelv gyakrabban használ összetett vagy makro szituációkat. Pl. Он видит, K;IK она пьет воду: Он знает, что она пришла; Когда мы вернулись, они сели за ужин

; Мы вернулись, так как испортилась погода. A makroszituáció legutolsó típusát nevezhetjük kauzatív szituációnak is (a továbbiakban: KS). Ilyenek még: Твоя бестактность вынудила его.уйти: Мы вернулись из-за дождя; Его рассказы взволновал всех и т.д. Ez utóbbi példákban legalább két mikroszituációt fedezhetünk föl, amelyek kauzatív vagy okozati viszonyban állnak egymással (K)'\ Dolgozatunkban a kauzatív viszonyt az ok-okozati viszonnyal szinonímnek tekintjük. *Предисловие. В сб.' „Типология каутаттчыт конструкций. Морфологически» каучатив." Ичд-во „Наука Тенииградское отделение. Л-д, 19о9. 3-19. A fenti tanulmány gondolatmenetét követjük. 452