Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

A tömegközlő eszközök révén egyszerre akár milliók lehetnek gazdagabbak. Egy-egy oktatási műsor alkalmával az ország egyetemmé, iskolává, tanfolyammá válhat. Ez esetben a katedrán a legkiválóbb pedagógusok, népművelők szerepelhetnek, mintegy példát is adva a felnőttoktatás végváraiban tevékenykedőknek a témaválasztástól a legcélravezetőbb módszerek alkalmazásáig. Köztudott, hogy a spontán, az indirekt hatás is hatás. Mennyivel eredményesebb lenne azonban a tömegkommunikáció abban az esetben, ha egységes koncepció alapján munkálnák ki programjukat és szolgálnák a felnőttoktatás ügyét, ha a gyakorlat embereire, a népművelőkre, pedagógusokra számítanának, a véleményüket is figyelembe vennék a filmek készítői, az oktató műsorok alkotói, ha a spontán hatást a tudatos ráhatás váltaná fel! Külföldi példákat is idéztünk, bár nem szükséges különösebben indokolni azt a tényt, hogy a kellően motivált hallgatóra jobban hat a rádiózás, mint az ún. „háttérrádiózás" esetében, amikor időnként a műsorra is figyelünk, de közben egészen mással vagyunk elfoglalva. Semmiféle, kizárólag a tömegkommunikációs eszközök segítségével történő erőfeszítés nem elegendő ahhoz — írja ANTONINA KLOSKOWSKA a Tömegkultúra című tanulmányában —, hogy a közönség választását és ítéletét, érdeklődési irányának alapvető megváltoztatása felé terelje. Ennek a célnak a sikeres eléréséhez szükséges a közvetlen nevelő hatás, amely a hivatalos művelődési intézmények közvetítésével valósul meg. Feladatként fogalmazódik meg tehát a népművelők számára, hogy ismerjék meg a tömegközlő eszközöket, azok alkalmazását és tanítsák meg az embereket arra, hogy hogyan éljenek velük. A népművelők legyenek irányítói a figyelemnek, alakítói az érdeklődésnek, töltsék be a híd szerepét az eszközök és a tömegek között azzal is, hogy lehetőséget adnak az eszközök által nyújtott információk megvitatására, közös feldolgozására. Mások szerint transzformátor, ismét mások véleménye szerint a prizma szerepét kell betöltenie a népművelőknek, pedagógusoknak. Transzformátorként kell felerősíteniük a nyert pozitív hatást, a kapott ismereteket, ill. prizmaként kell gyűjteni, fókuszba irányítani a különböző irányból érkező hatásokat, információkat. A szűkös, olykor rendkívül prakticista, sokszor a formalitásnak eleget tevő népművelési tervek helyett közművelődési programot kellene készíteni, melyekben a jelentőségüknek megfelelő helyet kapnának a tömegközlési eszközök is. Nyilvánvaló azonban, hogy ehhez arra van szükség, hogy a tömegkommunikációs eszközök irányítói állandóan kapcsolatban legyenek a népművelőkkel, pedagógusokkal, hogy partnert lássanak bennük, hogy vegyék figyelembe tapasztalataikat, kérjék ki véleményüket, igényeljék a visszacsatolást jelentő jelzéseket. Ügy véljük, a főhatóságnak rendszeresebben kellene foglalkozni a felnőttoktatással, főleg a felnőttoktatókkal. A továbbképzéseken rangos helyet kellene biztosítani e témának. Nem lehet vitás, hogy a pedagógusképző intézményekből nem szabadna kiengedni úgy hallgatót, hogy ne ismerje a tömegközlési eszközök szerepét, jelentőségét, lehetőségeit, ill. a felnőttoktatás metodikáját. 44