Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

létén. A Tridenti Zsinat résztvevőinek korhű ábrázolásával párhuzamosan különös és szokatlan a gótikus terembelső, hiszen a zsinat színhelye a XII. században felszentelt román stílusú tridenti Maria Maggiore templom volt. A zsinat időpontja pedig már a kivirágzott reneszánsz művészet idejére, a ciquecentóra esett. A freskót hordozó Lyceum épülete ugyanakkor a késő barokk építészet szempontjait érvényesíti. A gótikus festett architektúra gondolatát Zach József ifjúkori élmé­nyeiből meríthette. Valószínűleg alkalma volt arra, hogy a cseh-morva területen dolgozó kiváló építész, Santini Aichel különleges, a barokk kor­ban teljesen szokatlan gótikus teimplombelsőit megismerje. Santini késő­barokk stílusa a gótika közvetlen folytatása és mint ilyen, a romantika korai hírnöke. Zach József tanulmányozhatta az építész Kutna Horán alkotott cisztercita templomának pzseudogótikus álbordarendszerét és az épület bizarr iinterieurje hatást gyakorolhatott rá. Ennek eredményeként mondott le Zach valamely barokk architektúra illuzionisztikus megfesté­séről és tette meg az elhatároló lépést az új stíluskorszak, a korai roman­tika felé. A gótikus csarnok szürke, tompa, lefokozott színvilága és szigorú, logikus rendje kiváló hátteret és környezetet biztosít a komoly és ünne­pélyes eseményhez. A freskó első csodálói ós értékelői közé tartozott Kazinczy Ferenc, aki egri utazása alkalmával így nyilatkozik: „Oly nagy gonddal és oly helyesen tett rajzolást és festést ugyan maga Kracker sem igen tett másutt, s ez neki kétség kívül sokkal nagyobb munkája az egymás megett álló sorok egyenlősége mellett is, mely a szem előtt nem oly kedves, mint az itt meg amott hézagosan öszve-csoportozott gruppok, a jászai templom plafondján. Mind a gruppok, mind a draperie jobbíthatatlanul vannak festve. Maul­pertsstch, ki az Oskolai Templom festésére hivattatott vala le Bétsből, öszve-csapta kezeit midőn a Bibliothéca ajtaján bélépett; s megvallotta, hogy ő ennyit nem tud." Az eredményes és szép munka befejeztével, a nagy vizsgaterem, az Exámeni Palota mennyezetfreskójának megfestésével is Krackert óhajtotta megbízni Eszterházy Károly, de a művész falképe befejezése után meghalt, így a püspök hívására érkezett Magyarországra Franz Sigrist osztrák festő, akinek dekorátori munkásságáról Eszterházy valószínűleg elismerő véle­ményeket hallhatott. A művész, ikinek életéről és oevrejéről igen hézagos értesüléseinek vaninak, közel állhatott a bécsi egyetem dísztermének meny­nyezetképfestőjéhez, a tiepolói színgazdaságú Gregorio Guglielmihez. Az olasz művész ezen az alkotáson már szakított az önmagát túlélt barokk mennyezetképek allegorikus apparátusával és bonyolult, szövevényes kép­szerkesztésével. Koncepciójában tisztán érvényre juttatta a bécsi udvari költő, Metastisio programját, mely szerint: „Annál nagyobb a világosság, s ennél fogva annál nagyobb az értéke a műnek, mennél takarékosabb a szokványos eszményi allegórikus-szimbólikus és utaló alakok alkalmazásá­ban, melyeknek bűne, hogy az ilyenfajta képek legnagyobb része megfejt­hetetlen rejtély lesz." Sigrist művészi tájékozottsága, amely az áttekinthető képszerkesztés és a tisztán érthető fogalmazás elvein alapult, és Eszterházy racionális 437

Next

/
Oldalképek
Tartalom