Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

ízléssel s oly költséggel tett épület, melyhez hasonlót nem láttál. Egész négy szeg az, három sorra, szeg eisten áll, közel az udvarhoz. Elől a Cathedrale templommal által-ellenben az Exameni Palota, jobb kéz felől a Bibliotheca, balra az Oskolai Tempílom, hátul pedig a Specula áll." Az épület három rizalit j ának két emeletnyi légterében helyezkedik el az a három nagy méretű terem, amelyek a tervezett Universitás tartalmi központját jelentették. A Bibliotheca a kor ismeretanyagának és a múlt szellemi eredményeinek írásiba foglalt gyűjteményét hordta magában, mint a kutatás és a búvárkodás hajléka. Az Exameni Palota a számotadás helye a világi dolgokról, míg az Oskolai Templom az égi hatalmakkal tartott szoros kapcsolat megszentelt színhelye. A három reprezentatív terem és a Specula berendezése és kiképzése Eszterházy határozott elképzelései szerint, magasigényű művészi és tudományos programja alapján történt. A csillagvizsgáló felszerelését és műszereit a püspök Angliából hozatta. A leendő egyetemi könyvtár anyagát hosszú évek gondos munkájával gyűjtötte össze. Az 1793. december 28-i megnyitás alkalmával a Bibliotheca 16 000 kötetből állt. A nagyszabású gyűjtemény anyaga enciklopédikus volt és a mecénás egész Európára kiterjedő kapcsolatai révén sokrétűen gazdag. Az 1394-ből származó Missálétól kezdve — amelyben a valószínűség szerinti legrégebbi, magyar mestertől származó Golgotha-jelenet található —, az 1417-ből való híres Dante kódexen és értékes ősnyomtatványokon át Mikes Kelemen leveleinek kéziratos példányáig számtalan ritkaságszámba menő kötet sorakozott polcain. A könyvtár gyűjteményéről Toldy Ferenc így ír az Egri szümapokban 1853-ban: ,,Rómában, Velencében, Tübingában, Halában. Prágában, Bécsben levő tudós levelezői segedelmével, főleg 1781—84-ig összevásároltatá azon könyvkincseit, mely Egert tudományos tekintetben hazánk egyik első városává avatja. A könyvkereskedői számlák összeadása szerint 1784 végéig 18.131 forintot ezüstben költött e gyűjteményre." A könyvtárterem nagyszabású, XVI. Lajos stílusú faburkolatát 1778ban Fellner Jakab tervezte és Lotter Tamás egri asztalos készítette el. Eszterházy művészpolitikájának egyik alapvető és előremutató elve volt az, hogy tervszerűen fejlesztette az egri mesterek lehetőségeit és külföldi jó mestereket, művészeket is Egerhez kötött, mintegy egrivé tette őket. Szervezőkészsége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a XVIII. század második felében Eger hazai művészeti központtá vált. Ennek az országhatárokon is túltekintő művészi szervezőmunkának eredményeként telepedett le Egerben Kracker János Lukács bécsi akadémiai festő és a püspökkel kötött szerződés alapján készítette el 1778 és 79 között a könyvtárterem nagyméretű freskóját. Kracker mint jóhírű és elismert dekorátor működött a Habsburg-birodalom területén, akinek főműveként a prágai Szent Niclas templom mennyezetképét tartják számon. Eszterházy Károly 1764-ben vette fel vele első ízben a kapcsolatot, amikor a festő a püspöki házikápolna mennyezetfreskójának munkálatait vállalta el. Ez időponttól kezdve Kracker kisebb megszakításokkal egészen haláláig Egerben élt és szinte mint Eszterházy udvari festője alkotta műveit az egyházmegye területén. 22* 433