Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

Az elektromos jelenségeket tehát még a fenti mennyiségekkel is leírhatHasonlóan kapjuk a mágneses jelenségekre is a megfelelő mennyiségeket. Az elektromágneses tér is kölcsönhatásba lép más anyagi testtel (vezetőkkel, szigetelőkkel). így a testekben elektromos és mágneses töltések jöhetnek létre. De az elektromágneses tér is megváltoztatja állapotát, ha más anyagi testtel lép kölcsönhatásba. Ekkor mindkét állapothatározója: elektromos és mágneses térerőssége megváltozik. Innen ered az, hogy a térerősség látszólag valamely — az anyagi test minőségére jellemző — számmal (az f diélektromos állandóval, ill. ju mágneses permeabilitással) szorzódik. Az anyagi testekben az elektromágneses tér hatására elmozdulhatnak a töltések — elektromos áram folyik — s ennek nagyságát az anyagi minőségre jellemző érték, az elektromos vezetőképesség határozza meg (de a mágneses dipólusok is elmozdulhatnak, és ennek erőssége a mágneses vezetőképességtől függ). Azok az anyagok, amelyekben a töltések igen kicsiny elektromos térerő hatására is igen nagy utat tehetnek meg, a vezetők. Ha az anyagban a térerősség hatására a töltések nem mozdulnak el, akkor azok tökéletes szigetelők. Amennyiben a töltéseik szétválnak és ezek elmozdulnak, de a kölcsönhatás megszűnése után helyükre visszatérnek, akkor ezek dielektrikumok. Ha a kölcsönhatás megszűnése után a töltések nem térnek vissza eredeti helyükre, akkor elektrétekről beszélünk. (Itt párhuzamot látunk a deformálható testekkel.) Ha pedig a töltések a testben minden külső elektromágneses térrel való kölcsönhatás nélkül is távolodni igyekeznek, akkor ezek a plazmák. Az elektromágneses tér is rendelkezik az áthatolhatatlan anyagnak a következő elválaszthatatlan tulajdonságaival: az elektromágneses tér energiasűrűsége: juk [3], w tömege: m = impulzusa: mc S c 425