Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

északi s északnyugati, ebben szerepe van annak is, hogy Eger a Bükk délidélnyugati lábánál fekszik. Nézzünk egy összehasonlítást abból a szempontból is, hogy a 3-as, vagy annál nagyobb erősségű szél mely hónapokban fordult elő? És hányszor? I., II., in., ív., v., VI., VII., VIII., IX., x., XI., XII. 5 4 4 12 10 5 10 6 10 7 8 5 Az erős széljárás a tavaszi és az őszi, utána a nyári hónapokban gyakoribb. Az ún. tavaszi szelek (népiesen böjti szelek) áprilisban rendszeresen megjelennek. Nem örülnek ennek a mezőgazdaságban, mert a tárolt kevés nedvességtartalmat is kiszívják a talajból. Az év folyamán néhány orkán is végigfutott a városon, pl. április 9-én és 23-án. Ugyancsak viharos szél jött május 13-án. De legtöbb kárt tett a július elsejei 8-as erősségi vihar, zivatarral és 26 cm-es csapadékkal párosulva. A júliusi és augusztusi zivataros frontátvonulások is kellemetlenek voltak. Október- 29. és 31-én még egy 7-es és egy 8-as erősségű orkánról kell megemlékeznünk, ezek ugyan nem hoztak esőt, de az előidézőjüket, a nagyon alacsony légnyomást észlelhettük. Az évszakok összefoglaló jellemzése Tél Január. Kemény december előzte meg az új évet. 1969 decemberének utolsó hete —10,0 C° alatti hideget produkált. Hótakaró borította a tájat, a 16 cm-es örökölt hóréteg 2-án 21 cm-re gyarapodott. A 3-as főútvonalon (Budapest—Gyöngyös—Miskolc) hófúvást jeleztek. E hideg periódust a 10-én betörő erős meleg front megtörte. Napokon át 0 C° felett járt a napi középérték. E kisebb enyhülés után, 10-én ismét hidegre fordult az idő, reggelre —11,5 fokra hűlt le a levegő Egerben, ugyanakkor Putnokon —22 fokot mértek. Majd 15-én újra meleg légtömegek érkeztek, enyhülés, köd, ködszitálás következett. A hótakaró is eltűnt, csak foltokban maradit meg. 3 napon át fagymentes napok következtek. A hónap második fele ismét hidegre fordult, de a kifejezetten zord napok nem jelentkeztek. — A 22 csapadékos és nagyon borult idő megakadályozta az erős kisugárzást. Persze, ez azzal járt, hogy a napsütés is elmaradt. Csupán a síelők számára vált alkalmassá az idő, mert a Bükkben megmaradt a hótakaró. Február. Télies, de változékony időjárás jellemezte. Roppant élénk volt a fronttevékenység. 17 különböző frontbelépést jegyeztek fel e hónapban. A hó első felében a mésékeltövi-tengeri, a második felében szárazföldi légtömegek mutatkoztak erősebben. így lett a hó első fele enyhébb, a második szakasz hidegebb. Nevezetesen: 5-ig erősödött a hideg, 4-én a minimum elérte a —10,0 fokot, ami még zord napot jelentett. Az 5-én betört enyhe, óceániikus légtömeg megváltoztatta az időjárás jellegét. 6-ra közel 10 C°-ot ért el a felmelegedés. A fagyos napok között 1—2 fagymentes is előfordult. Míg a Dunántúlról hófúvásokat jelentettek, itt ezt nem tapasztaltuk, sőt 12 napon át a hótakaró csak foltokban maradt meg. De 411