Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

A b) és c) eset jól szemlélteti többek között két jelenségcsoporttal kapcsolatos halmazok merev azonosítását, illetve szétválasztását. d) eset 8: ábra A-nak van olyan eleme, amely nem eleme B-nek, B-nek van olyan eleme, amely nem eleme A-nak, de ugyanakkor létezik közös elemük is. Gyakorlatilag talán ez az eset a legfontosabb. A filozófiában igen gyakran használatos eszmefuttatás során, amikor azt mondjuk, helytelen a két kategória jelenségcsoport stb. azonosítása és merev elválasztása (b és c eset) ezt a számot (d) alkalmazzuk. Kitűnően szemlélteti ez és megfelelő modellje is a dialektikus kölcsönhatásnak. Gyakran célszerű egy úgynevezett alaphalmazt (H) is választani úgy, hogy a vizsgált halmazok, amelyekről szó van, ennek a H-nak részhalmazai legyenek. Megkülönböztetésül ezt a halmazt téglalappal ábrázoljuk. Pl. tekintsük az emberi tevékenységek halmazát (H). Jelölje C a célszerű, É pedig az ésszerű emberi tevékenységek halmazát. Vizsgáljuk meg, hogy megfelelő viszonyban ábrázoltuk-e a C, É halmazokat, továbbá mit jelentenek az I, II, III és IV részhalmazok a H alaphalmazon. Az üres halmazt magunk részéről nem tekintjük ábrázolhatónak. (Ez a megszorítás nem szükségképpen kötelező, de célszerű.) így ábráinkat akkor tekinthetjük helyesnek, ha valamennyi részhalmaz különbözik az üres halmaztól. Elegendő tehát az I, II, III és IV-gyel jelölt halmazok létezését tisztázni. Könnyen belátható, hogy I = nem célszerű és ugyanakkor nem ésszerű II = célszerű és ugyanakkor ésszerű III = célszerű és nem ésszerű IV = ésszerű és nem célszerű emberi tevékenységek léteznek. H 9. ábra 365