Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

XIV. ax. Ha az E-pont az inercia-rendszerben nyugvó (a) egyenesen mozog, okikor tetszőleges a nem negatív reális számhoz mindig mozgathatunk az (a)-n legalább egy oly G-pontot is, hogy E és G egymáshoz képest merev és lEG — a. XV. ax. Ha az E-pont egy, az inercia-rendszerben nyugvó (a) egyenesen mozog, akkor tetszőleges d-közű (y) párhuzamos egyenesen mindig mozgathatunk az E-hez képest merev oly F-pootot is, hogy IEFÍ = d. Ilyenkor azt mondjuk, hogy (a), (y) párhuzamos egyenespáron az E és F-poot „átellenesen" mozog (21, ábra). d H 21. ábra XVI. ax. Ha az előző ax.-ban említett E-pont az (a)-egyenes nyugvó Apontján egyszer áthalad, akkor az F-pont is egyszer okvetlenül áthalad a (y)-egyenesmek A-val átellenes C-pomtján. Vagyis jelöléseinkkel élve: az E-pont e • (E, A) eseményéhez okvetlenül tartozik az F-pontnak is egy cp ^ (F, C) eseménye és fordítva. 30. def. Ha az EF vektor a XVI. ax.-ban említett módon, tehát „harántirányban" halad át a vele egyező értékű AC-n, akkor a nyugvó A-nak « (A, E) és a C-oeik y (C, F) eseményét egymással egyidejűnek mondjuk, és a tényt a __•_ y-val jelöljük. Valamely nyugvó vektor kezdő- ós végpontján egy-egy eseménynek egyidejűsége tehát szimmetrikus tulajdonság. XVII. ax. Ugyanazon inercia-rendszer nyugvó pontjain az események egyidejűsége tranzitív. Ha tehát az A-, B-, C-ponít ugyanazon inerciarendszemek nyugvó pontjai, és az A-nak a-eseményével egyaránt egyidejű B-nek ß, valamint a C-nek eseménye {<x ß, a ^ y). akkor ß és y egyszersmind egymással is egyidejű (ß ry). XVIII. ax. Valamely inercia-rendszerben mozgó bármely inerciális pont csakis ugyanazon nyugvó egyenesnek pontjain haladhat át, éspedig csupán egyszer, és annak bármely pontján áthalad. Más inerciális pontnak pedig általában más pálya-egyenes felel meg (LANGE I. megállapítása). 31. def. Az (O, X, Y, Z) inercia-reindszerben nyugvó A- és B-pont a és /3-eseménye időközt határoz meg, és ezt egy (a, ß)-val jelölendő reális számmal akarjuk jellemezni, vagyis mérni, akár az egyenesdarabot (szakaszt) szoktuk. — Megköveteljük, hogy egymást közvetlenül követő időközökből összetevődő időköz {a >/? • >/} mértékszáma az egyes időközök mértékszámának összege legyen, vagyis teljesüljön az (a, y) = (a, ß) -f- (ß, y) egyenlet. 296