Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

ségével gyakorolt mély benyomást a fejlődő lelkekre." (Más vonatkozásban már idéztem e szavait a Magyar Tanügy 1883-i évfolyamában közölt, Arany János mint tanár című cikkéből.) Hosszú versben írta meg Szondiról emlékező dolgozatát egy dunaszentgyörgyi árva parasztfiú, Dömötör János: a nagykőrösi iskola egyik legkiválóbb tanulója, aki később neves költő lett és a Kisfaludy Társaság tagja. Arany így értékelte az ő Szondi-dolgozatát: „Többnyire csinos." Dömötör Jánosnál a 2. versszak a következőképp kezdődött: „Drégely felé megy egy Roppant török sereg..." Arany odajegyezte: „rosz hangzat". A 40. versszak így volt: Barát, a sors ha erre hoz, Onts forró könnyeket, Eszedbe jusson a haza, Segítsd, ahogy lehet. Arany tanár úr pozitív javítása a versszak első szavához: „Mönch! így magában nem tanácsos e szót haszálni." Vagyis arra figyelmezteti a tanulót, hogy a személyrag nélkül használt barát szó szerzetes barátot jelent (mint a német Mönch). Törös László, aki Arany János tanulóinak minden fennmaradt dolgozatát végignézte, Arany dolgozat javításaiban az állandóan szíves szóval tanító és buzdító, tehát a nevelő jelleget emeli ki az egyik legszembetűnőbb sajátságként: „Sohasem veszi el a deákok kedvét: még a leggyengébb dolgozatban is talál valamit, amire támaszkodva ösztönöz, buzdít" (Arany János összes művei XIII. 500. lap). És milyen változatos, remek, írásra buzdító dolgozatcímeket adott! Szerette a problémafölvető címeket, például: Az anyanyelvet miért kell tanulni?; Hasznos-e a magán olvasás az önmívelésre?; Elég-e csak azért teljesitni kötelességeinket, hogy a büntetést elkerüljük?; A becsvágy mint erény és bün kútfeje; Fösvénység és takarékosság; Lassan siess; Mennyiben van igázok azoknak, akik a régi kort magasztalják a mai felett? — Arany, mint ezekből a címekből is láthatjuk, tanulóit gondolkodó emberekké nevelte. Gyakoriak nála az érdekes és szép idézetcímek: ,,Élni s halni tanuljatok"; ,,Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs"; ,,Önérzet! te vagy a diadalmas bére, nem a díj". A nyelvi nevelés nemcsak abban valósult meg Arany dolgozatcímeiben, hogy többször szó szerint is szerepel bennük a nyelv (pl.: Idegen nyelveket tudni szép, a hazait művelni kötelesség), hanem abban is, ahogy megfogalmazta ezeket a címeit: igényesen, pontosan, színesen, lényeglátóan. Az Arany János-i dolgozatcímek annyira világosak és konkrétak, hogy szinte lehetetlenné tették az üres beszédet vagy a mellébeszélést. Néhány példa: Levél, melyben valaki a physica tanulására ösztönöztetik; Az utazás gyönyöre és haszna; Kazinczy emlékezete; Újévi üdvözlet; Miért kell a régi classicus nyelveket tanulni?; Mi hatással volt a betűírás feltalálása az emberiségre? 213