Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

10. Béla királyfi párviadala. Történeti balladában. 11. Se a szerencsében fel ne fuvalkodjál, se a balsorsban el ne csüggedj. Prósai tárgyalás. 12. Nero. Történeti rajz, prósában. 13. Hibáink megismerése fél-megj avulás. Értekező tárgyalat. 14. Honvágy. Lyrai költemény. 15. A rosz társaságot kerülni kell. Prósai tárgyalás. 16. A külszín gyakran csal. Minden tulság árt. Ugyanaz. 17. Attila, Mohammed. Nagy Károly. Történeti képek." Arany János csodálatosan szép történeti balladája ennek az 1855/56. tanévnek a magyartanítási munkájából nőtt ki. Valószínűleg úgy, hogy akkor kezdte foglalkoztatni a téma, amikor diákjainak dolgozatul jelölte ki a 3. számú feladatot: ,,Szondi hős halála Drégelnél. Történeti episod, vagy költemény." 15—18 éves tanulóinak verstant is tanított, de a versírást senkinél sem erőltette. Gyöngyösy László jegyezte fel róla könyvében: „Verset csak az írt tanítványai közül, akinek kedve volt hozzá. Egyik panaszkodó tanítványának meg is mondta, hogy ne írjon verset, ha nehezére esik. Nem akarta bottal verni beléjök az isteni lángot. Nagy érdem ez, mikor iskoláinkban szinte betegséggé fajult a verseltetés. Az irodalomból is nagyon helyesen először az újkort tárgyalta, mert az a kezdőknek vonzóbb, csak erősödöttebb ízléssel bírók élvezhetik a régibb irodalomból azt, ami igazán élvezhető is" (i. m„ 209. lap). Arany maga is nekilátott, hogy költeményt írjon Szondiról. Első, töredékben maradt verse így szólt: Szondi „Beborult a csillagos ég felettünk, Uramisten! védd a hazát helyettünk, Vérünk áldozása, Életünk fogyása Hogy ne essék hiába: Oh, ne engedd, uramisten! Jutni pogány igába." Szondi vitéz szomorkodik szivében; Töri török Drégel várát keményen; Basa büszkén járat: Adja fel a várat Kegyelemért, cserébe. „Kegyelem az istennél van: Folyamodom elébe!" 296