Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

éri el célját), ha nem merül ki a hibák elleni küzdelemben, hanem pozit í v tanulságokkal jár. A jó dolgozat javításnak főképp azt kell megmutatnia, hogyan kellett és lehetett volna a tanulónak jól vagy jobban megírnia dolgozatát. A puszta hibaaláhúzogatásnál jóval többre: pozitív dolgozatjavításra van szükség, különösen az irodalmi dolgozatokban. (Saját dolgozat javítási munkámban az a „módszer" bizonyult legjobbnak, hogy minden tanulómtól mindig teljes szövegű javítást kértem, s ennek — a tanári útmutatások nyomán — valóban jobbnak kellett lennie az eredeti dolgozatnál.) Tapasztalatom szerint a dolgozat javítás általában annyi eredményt hoz, amennyi — helyes arányban megosztott — munkát a tanár és a tanulók „beléfektetnek". A pozitív, nyelvművelő jellegű dolgozat javítás már Arany János tanár úrnak is „módszere" volt. Benkó Imre könyve is, Tőrös László cikke is megemlékezik az ő dolgozatjavítási óráiról. Az utóbbiból idézem a következőt: „A dolgozatok kiosztásakor Arany a kiválóbbakat külön meg is dicsérte, a feltűnőbb hibákat pedig megtárgyalta az osztály előtt, egypár dolgozatot egészben is felolvastatott. Egyik alkalommal az V. osztályban éppen a legelső dolgozat tárgya Nagykőrös leírása volt. Egy diák így kezdte, nagy hangon, akár a régi epikusok: »Nagykőrös város leírását fogom véghez vinni.« Erre Arany legjobb diákja, Szilády János elnevette magát. »No hát — szólítja fel Arany — mondja meg, hogy mi ebben a nevetséges?« »Az — felelte Szilády —, hogy nagy feneket kerített neki!« »Igen — hagyta helybén Arany —, úgy tett, mint az öreg béres, aki megdörgölte a markát, nekiveselkedett, hogy milyen nehéz lesz neki felemelni azt a teli zsákot, s mikor megfogta, akkor vette észre, hogy hiszen nem búza van abban, hanem csak korpa!«" Ez a kis történet eszembe juttatja a pedagógus Aranynak egy később. 1877-ben írt versét. Mintha csak egykori nagykőrösi diákjaihoz szólna ebben, s őket tanítaná — fogalmazni: Intés Jó költőktül azt tanultam S adom intésül neked: Sose fáradj sok cifrával Elborítni éneked! Szólj erővel, és nevezd meg ön nevén a gyermeket; Szólj gyöngéden, hol az illik. — S ne keríts nagy feneket. Olykor egy-két szó is jobban Helyre üti a szeget, Mint az olyan, ki beléhord Földet, poklot és eget, S ordít, amíg elreked. 204