Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

ARANY JÁNOS, A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANÄRA DR. PÁSZTOR EMIL (Közlésre érkezett: 1971. október 17.) Diákkori egyetemi professzorom, Mészöly Gedeon többször említette, hogy az ő édesapjának, Mészöly Pálnak nagy költőnk, Arany János volt a tanára a nagykőrösi gimnáziumban. Arany kilenc évig (1851—1860) tanított Nagykőrösön, a nyolcosztályos gimnáziumnak többnyire a felső osztályaiban. Rendszerint úgy volt, hogy az ötödikben a latint, és mind a négy felső osztályban a magyar nyelvet és irodalmat tanította. (Vö. Gyöngyösy László: Arany János élete és munkái. Bp., 1901. 206. lap.) Abban az időben a legtöbb iskolában nem az irodalmi műveket, hanem a róluk szóló „tudós" megállapításokat tartották fontosabbnak. Arany ezzel szemben magukat az irodalmi alkotásokat helyezte a vizsgálódás középpontjába, s ezeket elemezte sokoldalúan, a tartalom és a forma egységében. ,.A stílust, verstant nagyon helyesen gyakorlatilag tanította. Kézikönyvet nem is adott tanítványai kezébe, amiből a tanítványok a fejezeteket betanulhatták volna. A példákból tanította és gyakorolta be a szabályokat. Egyik órán verset, a másikon prózát olvastak, s abból magyarázott" — írja Gyöngyösy László Arany János egykori tanulóinak közlései és Szász Károly visszaemlékezései alapján. (I. m. 209. és 386. lap.) Tolnai Lajos, aki ötödik osztályos korában lett Kőrösön Arany tanár úr diákja, A sötét világ című önéletrajzi könyvében így idézi vissza nagykőrösi magyaróráikat: ,, . . . boldogok voltunk, mikor az ő órája következett." Arany nemcsak az írásnak, hanem a tanításnak és a nevelésnek is mestere és művésze volt. Minden mai pedagógus számára nagyon tanulságos olvasmány lehet az a két könyv, mely az ő tanárságáról szól. Az első (Benkó Imre: Arany János tanársága Nagykőrösön) 1897-ben jelent meg, a második (Hegedűs András: Arany János a katedrán) hatvan évvel később. Mészöly Pált mind a két szerző említi (Benkó a 172., Hegedűs a 111., a 113. és a 125. lapon). Mészöly Pálnak egyik iskolai dolgozatában fordult elő a kevésbé szó mellett Arany híres javítása: ,,Egy b kevés b." (Nyelvtudományunk ezt a határozószót sokáig a középfokú kevésb számnév -vé ragos alakjának tekintette. Csak 1954-ben váltotta fel akadémiai helyesírási szabályzatunkban a kevésbbé formát a kevésbé, miután kiderült, hogy e szavunk végén nem -vé, hanem puszta -é határozórag van.) 201