Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1972. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 10)

a felszabadulás óta a nevelők helyzete javult, „de szomorúan állapítható meg az is, hogy a megmaradt nehézségek közül a legtöbb nehezedik a pedagógusok vállára ... A fizetés alig elég a napról napra való élet fenn­tartására . . . Ezt az állapotot tovább tétlenül tűrni inem szabad, ezen változtatni kell... Az állam ima még anyagilag gyenge, tehát társadalmi úton kell a halaszthatatlan feladatot megoldani" [30]. A pedagógusok élelmiszer- és ruhaellátásának biztosítását szolgálták a beszerzőcsoportok. Ezek megszervezésében komoly érdemei vannak Sályi Jánosnak. A beszerzőcsoportok révén sikerült biztosítani a nevelők búzafejadagját, burgonyaellátását, ruházati ellátását, kaptak cipőt, talp­bőrkiutalást stb. [31]. A szakszervezeti csoportok segítettek az állástalan nevelők elhelyezésében is. Összeírták őket és igyekeztek részükre állást szerezni [32]. A pedagógusok körében a szakszervezet által végzett eszmei munka, a gazdasági és szociális segítés hozzájárult ahhoz, hogy a nevelők egyre jobban magukénak érezzék a kialakuló új társadalmi rendet. Természe­tesen ez a folyamat nem volt gyors, de feltétlenül felfelé ívelő volt. Egy 1946. február 13-án kelt jelentésben még ezeket olvashatjuk: ,,A tanítók általában véve párton kívüliek és a párt politikájával nem igen foglal­koznak" [33]. 1947 végén a jelentések szerint már a nevelők egy része helyesen látott, egyetértett a kommunisták politikájának fő vonásaival. „Beszélgetés közben elmondták, hogy ezen keresztül látják biztosítottnak gazdasági és kulturális felemelkedésüket" [34], Jelentős harcot vívott a szakszervezet az általános iskola megterem­téséért is. Bár 1945 augusztusában megjelent az erről szóló kormány­rendelet, ez korántsem jelentette ennek az új iskolatípusnak azonnali létrejöttét. A pedagógusok szakszervezete országos választmányi ülése 1946. december 22-i határozatában a legerélyesebben követelte a 8 osz­tályos, egységes ingyenes és kötelező általános iskola megszervezését, a törvényerejű rendelet maradéktalan, teljes végrehajtását [35]. Megyénkben 1945 augusztusában szintén megindult a küzdelem az általános iskola létrehozásáért. A harcban fontos szerepet játszott Darvas Andor, az egri pedagóguscsoport titkára. A megyei sajtóban elsőként írt cikket az általános iskola megteremtésének fontosságáról. Az Igazság 1945. szeptember 2-i számában publikált „Itt az új iskola" című cikkében töb­bek között így írt az általános iskoláról: „8 osztálya lesz, amely mindenki számára kötelező, s amely talán végleg megadja azt az egységes alap­műveltséget az egész nép gyermekei számára, amit azóta nélkülözünk, amióta közoktatás van Magyarországon" [36]. Darvas Andor tevékenyen részt vett azoknak az akadályoknak az elhárításában, amelyek az álta­lános iskola megteremtését gátolták. Az Egri Nemzeti Bizottság Kultúr­politikai Bizottságának ülésein állandóan felszínen tartotta az általános iskola megteremtésének kérdését [37]. Az általános iskola megteremtését megyénkben is akadályozták a régi iskolarendszer idealizálói és a klerikális erők. Például az 1946 július elején tartott gyöngyösi pedagógusgyűlésen Hulin Antal tanfelügyelő ezeket mondta az általános iskoláról: „A maga részéről nem sok jót néz ki a jövendőből". Korábban Hatvanban is hasonlóan nyilatkozott [38]. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom