Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

(vizsgálásában) az okosságtól kér tanácsot, mert értelmet lölni kedve van ő néki." A magyarul is értelmezett szakszók: mens: elme, ratio: okosság, intellectus: értelem. A kérdéses corneniusi szakszók értelmezését segíthetjük elő, ha történetileg, filológiailag a következő fogalmak, terminológiák összefüggésében mutatjuk be magyarításukat: belső érzékenység: sensus internus (Janua: XXVII, Orbis: XLI).; bölcs: prudens, sapiens (Janua: XXVIII, Orbis: Bérekesztés); bölcsesség: sapientia (Orbis: Praefatio, Bérekesztés); dolog átméreti: cognitio (Janua: XXVIII); elme: mens, ingenium (Janua: XXVIII, XCV, Orbis: Praef.); elmélkedő erő, belső nézés: phantasia (Orbis: XLI); emlékező elme: memoria (Janua: XXVII, Orbis: XLI); emlékeztető elme: reminiscentia (Vestibulum: XL, Janua: LXIX); értelem: intellectus (Janua: XXVIII, Orbis: XLII); értelmes: gnarus (Janua: XXVIII); érzékenység: sensus (Janua: XIV); ész, okosság: mens (Orbis: XLII); eszes: sapiens (Janua: XXVIII); eszesség: okosság: prudentia (Janua: LXXXIII, Orbis: XI); eszeskedni, bölcselkedni, értelmeskedni: sapere (Janua: LXXXIII); gondolkodás: cogitatio (Janua: XXVII); képzelés: phantasia (Janua: XXVII); közönséges értelem: sensus communis (Janua: XXVII, Orbis: XLI); külső érzékenység: sensus externus (Janua: XXVI); megérteni: in teiligere (Orbis: Invitatio); megismerés: cognitio (Orbis: XLII); okos: rationalis (Orbis: XLII); okoskodik, bölcselkedik: sapere, ratiocinatur (Janua: LXXI) [Nagyon jellemző Comenius Vestibulumának (Vestibulum: 39) e mondata is: az értelem ért, az okosság okoskodik; intellectus intelligit. . . ]; okosság: ratio, prudentia (Janua: XXVIII, LXXXIII); tudomány: eruditio, scientia, notitia (Janua: I. XXVIII. Orbis: Praefatio, XLII); tudós: eruditus (Janua: I), doctus (Orbis: Bérekesztés). Comenius magyaritói (elsősorban Szilágyi Benjámin István) természetesen bőven merítenek a magyar szótárirodalom (szójegyzékek, szótárak) hagyományaiból, illetőleg szókészletéből, s különösen sok szót vesznek át Szikszai Fabricius Balázs művéből (Latin—Magyar Szójegyzék: 1590-ből). A fentebb idézett szavak közül pl. hasonló hangalakban és jelentéstartalommal szerepelnek ezek a szavak Szikszainál is. elme (mens, ingenium), értelem (intellectus), okosság (ratio), érzékenség (sensus), tudomány (scientia), bölcsesség (sapientia), eszesség (prudentia), tudós, bölcs (doctus, eruditus), okosság (ratio). Nem szerepelnek Szikszainál a gondolkodás (cogitatio), képzelés (phantasia), közönséges értelem (sensus communis), megismerés (cognitio) szavak, s míg Comenius magyarítóinál a memoria magyar megfelelője emlékező elme, Szikszainál a memoria szó értelmezéseként ezt olvashatjuk: értelmes elme. Az emlékező elme (memoria) nyelvi formát különben szótározva találjuk Szenczi Molnárnál, Papai Páriz szótárának Bod-féle bővített kiadásában is. A régi magyar' nyelvben egyformán az elme hangsorral értelmezték a mens, az ingenium és a memoria latin szavakat. Verancsics Faustus Dictionariumának (1595) adatai (elme: 49, Ingenium: 60, mens, memoria) is ezt bizonyítják. Verancsics szótárában a sapiens és a sapientia magyar megfelelői hasonlóan Comenius magyarítóinak szóhasználásához: bölcs Beülch), bölcsesség Beulchesegh). Szerepel Verancsicsnál a gondolkodás szó is. A cognitio, a notitia szavakat Verancsics is esmereth (^ esmeret) hangsorral fordítja, értelmezi stb., stb. Comenius 217