Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

a) Alapvető kísérletekre épüljön az elméleti anyag (Newton optikai kísérlete, Cavendish mérése a gravit.ációs állandóra, Lebedev fénynyomás kísérlete, Perrin kísérlete a Brown-mozgással kapcsolatban stb.). b) A technika és tudomány kapcsolatának összhangja érvényesüljön a tananyagban. c) Emelni kell a demonstrációs kísérletek színvonalát és az oktatás időtartamát. d) Sok korszerű kísérlet vezetendő be [8]. Befejezésül közöljük a Szovjetunió 1963-as programját, amelyben elsősorban azt kívánjuk bemutatni, hogy az alsó fokú (általános) fizikaoktatás tartalmában a miénknél bővebb, és a felsőfokú (gimnáziumi) tananyag teljes egészében molekuláris alapon ismerteti a hőtant. Az áttekinthetőség és érthetőség végett szükséges megjegyeznünk, hogy a jelenlegi fizikatanítás szerkezete, módszertani felépítése nem koncentrikus, nem bocsátkozik az anyagrészek ismétlésébe, hanem azokat elméleti továbbfejlesztéssel tárgyalja. Tantervük a következő: VI. o. A hőtanra fordított órák száma kb. 18. Tartalma: a molekuláris alapismeretek (diffúzió, ozmózis, anyagok, gázok molekuláris felépítése stb.) Élettörténeti adatok (pl. Lomonoszov stb.). Gázok kitágulása (Boyle—Mariotte, Gay-Lussac törvényei). Termometrikus feladatok. VII. o. A hőtanra fordított órák száma kb. 31. Tartalma: a hő és a munka kapcsolata (kb. 14 óra). A gázok kiterjedése, kondenzációja, a halmazállapotváltozások (kb. 9 óra). A hő gyakorlati felhasználása. Hőerőgépek. IX. o. A hőtanra fordított órák száma kb. 60. Tartalma: A molekuláris fizika és hőtan cím alatt elméleti alapozás. A belső energia. A hő és a munka. A gázok tulajdonságai, törvényei. Az abszolút hőmérséklet. A halmazállapotváltozások. A gőzgépek. [9] 5. A nyugati országokban folyó fizikaoktatás (vázlatos) áttekintése A nyugati országokban folyó iskolai oktatás sokrétű, általában nincs egységes, államilag irányított tanterv. Éppen emiatt elemzésünk csak általános megállapításokra fog szorítkozni. 1963-ban Kielben összeült Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organization for Economic Cooperation and Development) foglalkozott a fizikatanítás reformjával. Célja a középfokú és más iskolák természettudományos oktatási anyagának tanulmányozása. A tanácskozásban Anglia, Hollandia, Svájc, Olaszország, Dánia, Franciaország és az USA küldöttei vettek részt. Mi tette szükségessé a reform tárgyalását? Elsősorban a rohamos fejlődés és a régi iskolai nevelés között meglevő szakadék. Nézzük meg az iskolai oktatás jellemző vonásait: A) A tankönyvek félévszázaddal ezelőtti szemszögből tárgyalják a fizika törvényeit! 96