Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

előírásokat — megkülönböztetésül a szó szoros értelmében vett algoritmusoktól — algoritmikus előírásoknak nevezzük. A különbség abban is megmutatkozik, hogy az algoritmikus előírások olyan szabályokat is megengednek, amelyek nemcsak formális, hanem tartalmi müveletekre is vonatkoznak. A pedagógiában tehát az algoritmikus jellegű előírások érvényesülnek. Vajon leírható-e a tanár tevékenysége algoritmikusán, készíthető-e oktatási algoritmus, amely meghatározza az oktatás módját? (A kérdés vizsgálatához tudnunk kell, hogy az algoritmusokat jelölni lehet. Az algoritmikus folyamatok leírása többféle formában lehetséges, pl. 1. szóbeli leírás, 2. szimbolikus jelölésmód, 3. gráf-séma, 4—5. Markov-féle normálalgoritmusok és Turing jelölésmód, 6. blokk diagramm. (Részletes leírásukat mellőzzük, a szakirodalom bőségesen tárgyalja.) Amennyiben a tanár tevékenysége algoritmikus jellegű, természetesen leírható. A gyakorlóiskolai tanárok minta óratervezetei, vagy a hallgatók vizsgatanításukra készített tervezetei, ahol igen precízen ki van dolgozva, hogy melyik pillanatban mit tesz a tanár, felkészülve a tanulók esetleges téves válaszaira — azt bizonyítják, hogy a tanár tevékenysége sok esetben algoritmikus jellegű. Az oktató tevékenység teljes mértékben mégsem algoritmizálható, minthogy előre nem mindig láthatóak mindazok a helyzetek, amelyekkel a pedagógus munkája során találkozik. A pedagógiai tevékenység alkotó munka, amelyhez teljes mértékben alkalmazkodni csak az emberi elme tud. Bizonyos pedagógiai feladatokat, tanári tevékenységet azonban lehet algoritmizálni, s azokat algoritmikusán le is lehet írni. A tanár tevékenysége az órán meghatározott cselekvésekből tevődik össze. Ezeknek meghatározott sorrendisége van a feltételek és a tanítás céljától függően. Valamely oktatási tevékenység algoritmikus jellegű leírása a következők szerint mehet végbe: 1. Megkeressük azokat a feltételeket, amelyek egyik vagy másik cselekvés kiválasztása szempontjából fontosak — ezeket nevezzük logikai feltételeknek; 2. meg kell határoznunk magukat a műveleteket — ezek lesznek az operátorok; 3. s végül hogyan kapcsolódnak ezek egymáshoz — ez az algoritmus logikai sémája. Példaképpen nézzük meg az ált. isk. 7. osztályos orosz tankönyv 4. leckéjében szereplő nyelvtani anyag — a melléknév birtokos esete — tanításának algoritmikus leírását: (E feladat-egymásutánt természetesen csak nagyon szabad értelmezésben tekinthetjük algoritmusnak.) Ahhoz, hogy a tanulók megismerjék a melléknév birtokos esetének képzését, a következőket tesszük: 1. A korábban lexikailag megtanított jelzős szerkezeteket день Седьмого ноября праздник социалистической революции kérdezzük a tanulóktól. 75