Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

vezető szerepéről. Ezek a feladatrendszerek nem a szó klasszikus értelmében vett programok, hanem a programozott oktatás alapelveit is figyelembe vevő — olyan tanulási—tanítási tevékenység, amely kielégítheti a gondolkodásfejlesztés követelményeit is. 3. 2. Az oktatási tevékenység és a tananyag logikus sorrendje. Oktatási algoritmusok Az algoritmikus eljárások gyakorlati alkalmazása az élet minden területén társadalmi követelménnyé vált. így az iskolai munkának is nélkülözhetetlen része. Az algoritmikus oktatási eljárások és a programozott oktatás között szerves összefüggés van. (Bár a kutatások egymástól teljesen függetlenül indultak, már a kezdeti időszakban szükségszerűen a kölcsönös összefüggésekbe torkolltak. Világossá vált, hogy a programozott oktatás nem nélkülözheti az oktatási algoritmusokat, miután az feltárt több olyan eljárást, amelyek felhasználhatók a programozott oktatásban.) A programozott tankönyvek és az oktatási programok megfelelően adagolják a tananyagot, és ellenőrzik a tanulók válaszait, de nem irányítják a tanulók szellemi munkájának módszereit a tananyag elsajátításának és a feladat megoldásának folyamatában. Az oktatási algoritmusok vizsgálata azonban hozzájárulhat a céltudatos gondolkodási tevékenység kialakításához. Természetesen a feladatmegoldás folyamatában algoritmusok mellett lehetségesek, sőt szükségesek nem algoritmikus jellegű módszerek is, mert számos feladat megoldásánál nem lehet mindent előre látni és számításba venni, ezért nem is dolgozható ki megoldási algoritmusuk sem. Ezek után vizsgáljuk meg az oktatási algoritmusok kérdéseit. Ismeretekre azért van szükségünk, hogy gyakorlati és elméleti tevékenységünkben meg tudjuk oldani mindazokat a feladatokat, amelyekkel szembekerülünk. Az életben azonban számtalan feladattal találkozunk, valamennyi megoldását az iskolában megtanítani nem lehet, de adott konkrét feladatok megoldásán keresztül, a gondolkodásnak és a tevékenységnek általános módszerei segítségével a feladatok megoldásának általános módjaira tanítjuk meg tanulóinkat. Vagyis a tanulók cselekvési módokat sajátítanak el (módszereket), amelyek nem mások, mint előírások, útmutatások, bizonyos célok eléréséhez szükséges műveletek. Valamely feladat, cselekvés, tevékenység megoldásának módszere kétféle lehet: a) algoritmikus módszer b) és nem algoritmikus módszer. Landa nyomán vázoljuk fel a két módszert [5]. Az algoritmus szó az arab al kvarizmi névből keletkezett: eredeti jelentése: több, esetleg végtelen sok. egymástol csak kiinduló adatokban eltérő matematikai feladat megoldásának általános eljárása. „Algoritmusnak általában valamilyen pontos, közérthető formában megadott előírást nevezünk, amely (az egyes 5 Landa L. N.: Algoritmizálás az oktatásban. Tankönyvkiadó, Budapest, 1969. 73