Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

Miután a tanulók a kiegészítést elvégezték, megmondtuk nekik, honnan idéztünk, majd felolvastuk az eredeti szöveget: Aztán szinte mindenről megfeledkezett, csak a tüzet nézte, a lángok lengő lobogását, a tűz sokféle színét, a kék, vörös, sárgásfehér, kormospiros villanásokat, a zsarátnokok összeomlását s a hamu születését. Most nem gondolt a tűz és az égés fizikájára, a tankönyv mondataira és a szavakra, amelyek tudományos kalickáb» zárták ezt az élő csodát, amelyet csak nehezen tudott megzavarni a halászlé csalogató illata. (Fekete István: Tüskevár) A tanulók szép példáját láthatták annak, hogy az igazi irodalmi alkotás művészi értékét a kifejező szóhasználattól is kapja, és egyben felhívhattuk a gyerekek figyelmét arra is — éppen a szöveg kapcsán —, hogy a tankönyvek és a szépirodalmi alkotások szóhasználata között természetesen, funkciójukból kifolyólag különbség van. Szóhasználatunkat a szöveg tartalmához is igazítanunk kell. Az ellenőrző feladatok elvégzése után megállapíthattuk: tanulóink jól látják a melléknév funkcióját, nyelvi szerepét. A sokféle változat, amelyik eléjük került, hatékonyan szolgálta a szókincsfejlesztés igen lényeges feladatát is. Ismeretközlésben néhány esetben akkor is felhasználhatjuk a csoportos foglalkozást, ha a tanulóknak nincs vagy csak nagyon kevés az előzetes ismeretük, de az anyag „megértése" nem jelent különösebb problémát. így dolgoztuk fel pl. az 5. o.-ban az igemódokat (itt természetesen csak az adott cím alatt közölt fejezetre gondolok, a helyesírási vonatkozások másik óra anyagát alkották), vagy a 6. o.-ban a módosító szókat, a 7. o.-ban a mondattípusokat stb., stb. Az ilyen típusú órára csak egy példát szeretnék bemutatni: a módosító szók feldolgozását a 6. o.-ban. Ennek az anyagrésznek logikai megértése semmi problémát sem okoz már a 6. osztályos tanulóknak. Abban az esetben is könnyen unalmassá válhat a nyelvtanóra, ha természetes, könnyen érthető dolgokat sokáig magyarázgatunk. Ilyenkor is célszerű önálló és csoportos munkával végezni a feldolgozást. Az önálló munka ezen az órán lehet az önálló tanulás. Kitűnő alkalom ez arra is, hogy megfigyeljük tanítványaink munkakedvét, tanulási módszerét, aminek nevelési szempontból vehetjük nagy hasznát. Meg kell ragadnunk minden alkalmat, hogy tanulóinkat megtanítsuk arra: hogyan használják fel tankönyveiket, hogy majd iskoláik befejezése után önképzésük során a könyvek célszerű használata ne jelentsen problémát. Ilyen meggondolás alapján építettük fel tehát az órát. A tanulók a tanári utasításnak megfelelően kinyitották könyvüket A módosító szó c. fejezetnél (89. o.). Feladatuk az volt, hogy egészen egyszerűen: „tanulják meg", mit jelent az, hogy módosító szó, és milyen fajai vannak. Néhány perces önálló foglalkozás után a csoporttagok egymástól kikérdezték, „megvitatták" az anyagot. Ezután lehetőséget kaptak arra, hogy tisztázatlan problémájukkal jelentkezzenek (különben az volt az el52