Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

belül lehetőséget adunk a tanulóknak arra, hogy szaktárgyi érdeklődésüket az érdeklődésnek megfelelő szinten kielégítsék, hogy szaktárgyi problémákról vitatkozzanak, és alkalmat adunk az óra jnenetébe való aktív bekapcsolódásra. Természetesen ez az önálló munka csak akkor lesz valóban eredményes, ha a tanulók nemcsak a maguk kis részterületét látják maguk előtt, hanem az óra anyagának egész nagy egységét. Éppen ezért a csoportos munka úgy a leghatékonyabb, ha frontális munka követi, és az egyes csoportok, az egyes tanulók munkájáról, eredményeiről az egész közösség tudomást szerez. Igen nagy mértékben elősegíti a munkát, ha minden résztvevő eleve tudja, hogy részmunkájának várható eredménye mivel szolgálja a közös célt. Mindenki felelősnek érzi magát a munkájáért, ha felismeri, hogy részeredményekből alakul ki az egyes csoportok munkája nyomán a főtéma összképe. Ennek értelmében a részmunka értelmének és szerepének világos felismerése a munka sikerének egyik előfeltétele [9]. A megtartott nyelvtanórákon tehát — az előzőekből következően — általában ezt a menetet követtük; frontális és csoportos munka váltogatva szerepelt. Az arányt minden esetben az anyag természete szabta meg. Miután megvizsgáltuk a csoportok összeállításának szempontjait, majd megvilágítottuk azt, hogy hogyan értelmeztük a csoportos munkát, vessük fel a következő kérdést: a nyelvtantanításban milyen célra, milyen tanítási mozzanatokban használható tel a csoportos módszer? Erre a kérdésre azonban adjon választ néhány kísérleti órának a leírása. Alkalmaztuk a csoportos munkaformát a készségfejlesztést szolgáló órákon. A gyakorlási formákban ez a módszer különösen eredményesen alkalmazható. Ilyenkor ugyanis többféle gyakorlatot tTidunk végeztetni, ha több csoportra osztjuk a tanulókat; a gyakorlat lényegéről, eredményéről viszont minden csoport értesül. Ezeknél az óráknál a csoportos foglalkoztatást a differenciáltabb problémaláttatás didaktikai szempontja indokolja. Az általános iskolai nyelvtanórák gyakorlóóráin főképpen két területen dolgozunk: egyrészt elemzési (tudatosítási) gyakorlatokat, másrészt főképpen helyesírási gyakorlatokat végeztetünk. Éppen ezért a következőkben erre a két típusra fogunk példát látni. Az elemzési gyakorlóórán a 7. osztályban (26 tanuló, 5 csoport), a helyhatározó megtanításakor nem jelentett különösebb nehézséget annak felidézése, hogy a helyhatározó a cselekvés, történés, létezés helyét fejezi ki. Ezzel nem volt nehézségünk, mivel a konkrét helyhatározó olyan viszonyt rögzít, melynek felismerése már ebben az életkorban nem jelent nehézséget. Ennél a tananyagnál viszont sok részkérdés tisztázása volt fontos. Éppen ezért a helyhatározó fogalmának és kérdéseinek felelevenítése után feladatlapot adtunk a csoportoknak. Az egyes csoportok (a továbbiakban A, B, C, D, Ej ugyanazt a feladatot kapták, de más-más szöveggel kapcsolatban. 38