Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)
csak az okoz neki, ha a halásztelepüléseken szívélyesen fogadják, elbeszélgetnek vele, érdeklődéssel hallgatják a faluból hozott új híreit, vagy gazdagon megvendégelik. Perfilij iránt táplált érzése az első igazán színes élmény életében. A 17 éves Mányka még nem tudja és nem is nagyon akarja kimutatni érzelmeit. A véletlen esemény, a vihar, váratlan lehetőségeket ad számára, de megretten, elbizonytalanodik, felébred eredeti természete, makacs merevsége, s eltaszítja magától a szeretett fiút. Az író finom érzékkel állítja elénk Mányka figuráját, nagyszerűen lebbenti fel a fátylat a fiatal lány legbensőbb lelkivilágáról. Avatott kézzel nyúl a kényes szituációhoz, s nagyszerű művészi érzékkel rajzolja meg azt a pillanatot, amikor a lány erős lelke lemond a villanásnyi örömről, mert igényes lénye ennél többet kíván. Ez az elbeszélés is nagyszerűen példázza, hogy Kazakovot elsősorban az emberi jellemek és kapcsolatok szerteágazó, sokszínű útjai izgatják, s az író nemcsak a hősök külső életkörülményeinek leírásában tud maradandót alkotni, hanem van érzéke a pszichológiai mélységekhez is. Mányka alakjának megteremtése mindenképpen ezt támasztja alá. A Mányka című novella értékeihez is feltétlenül hozzátartozik Kazakov természetleírása. A vihart, a maga tomboló fenségében, találó jelzőkkel ábrázolja. Az elszabadult, lázongó természeti jelenség kicsit a hősnő lelkének is áttételes tükörképe. ,,És végül megérkezett az igazi vihar. Nyomban tajtékzó hab lepte be a hullámokat, apró vízcseppek milliárdjait sodorta a szél, s a part felől mennydörgő üvöltés hallatszott; óriási vízgörgeteg nyomult előre a homokon, s kis híján a tanyáig hatolt, A tenger lassanként csokoládészínt öltött" [4]. Ilyen s ehhez hasonló leíró remeklések színesítik Kazakov novelláinak többségét, s azt is kifejezik, hogy a fiatal elbeszélő vonzódik az érzékletes, izgalmas és szép, helyenként félelmetes természeti jelenségekhez. Ezek a kitűnően sikerült, többségükben hangulatteremtő természeti képek szervesen beleilleszkednek az események menetébe, sőt legjobban megszerkesztett elbeszéléseiben cselekményt magyarázó vagy éppen előbbre vivő szerepük is van. A kenyér illata <3anax xjeőa) c. művében jól érzékelteti a megváltozott életkörülmények hatását az ember jellemének további alakulására. Duszja régóta elkerült falujából, s vidáman élt férjével Moszkvában. Mikor anyja haláláról értesítést kapott, nem rendítette meg túlságosan a hír, el sem utazott a temetésére, mert tél volt és hideg. Hónapokkal később mégis hazautazott, hogy az örökség ügyét elintézze. Idegenül érezte magát szülőfalujában, jóformán senkire sem emlékezett. Édesanyja sírjánál azonban őszintén elérzékenyedett, sírógörcsöt kapott, de másnapra teljesen összeszedte magát, vidáman mesélt moszkvai életükről, s könnyű szívvel hagyta el szülőfaluját, csak a falusi kenyér illatát vitte magával a fővárosba. A jól megválasztott esemény kitűnő alkalmat nyújt az írónak arra, hogy lélektani oldalról közelítsen a hőséhez. Duszja 15 éve nem látta faluját, teljesen elszokott tőle. az új „könnyebb" élet teljesen elszakította egykori barátaitól, ismerőseitől. 17* 289