Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

latában kifejtette azt is, hogy az egri várban mit kellene tenni az évforduló méltó megünneplésére. Javasolta, tájékoztató tábla elhelyezését a külső várkapunál, amelyen ismertetik a vár történetét. Dobó síremlékét arra alkalmas helyre kell helyezni, Gárdonyi sírját be kellene borítani márványlapokkal, s a sír mellé márványoszlopot kellene felállítani. A sír mellé az ecetfa helyett jegenyefát kellene ültetni, mert az volt Gárdonyi kedves fája. Utalt arra, hogy Gárdonyi egyik írásában jegenyefát kért ültetni sírjához halála után. El kell bontani a Kálvária még el nem készült stációját, mert az csúfítja a várat. Fel kell építeni a Bebek bástya melletti várfalat. Elgondolásai jó része csak halála után valósult meg [22]. Az évforduló előkészületei közben alapos forráskutatásokat végzett az 1552-es ostrommal kapcsolatban. Hagyatékában több mint 100 oldalnyi anyag van erről. Az összegyűjtött anyag felhasználásával több cikket írt 1951—52-ben a Heves megyei Népújságba. Ilyenek: Az egri vár ostroma,, Bornemissza Gergely, Gergely mester, Sukán bácsi, A kis Varga, Közvitéz Tóth László, Nagy Lukács, Vass Miklós, Jakab mester, Tarjáni Kristóf esküje stb. Ezek mind remek kis portrék a vár hős védőiről. Az 1552-es ostrommal kapcsolatos kutatásainak híre eljutott a fővárosba is. Ebben az időben készült drámát írni Szinetár György, Gárdonyi regényének felhasználásával. A színmű megírása után a drámaírót felkereste a Független Magyarország című lap riportere. Az író elmondta neki, hogy munkája megírása előtt járt Egerben, s megismerkedett azzal az emberrel, aki legjobb ismerője a kornak. Szinetár ezeket mondta: „Kolacskovszky Lajos nyugalmazott egri levéltáros lelkesedéssel tárta elém a hősi kort, ami nagyban segített munkámban . . ." [23] Része volt az 1952-es jubileumi ünnepségek programjának összeállításában is. Ugyancsak részt vállalt a program megvalósításában. Az ünnepségek idején az Egerbe érkezett nagyszámú közönségnek lelkesedéssel és lebilincselő stílusban ismertette az 1552-es ostrom és a vár történetét [24], Egernek a műemlékekben és a régi korok tárgyi emlékeiben gazdag városnak nagy hiányossága volt, hogy hosszú évtizedeken keresztül nem volt önálló városi múzeuma. Múzeum igaz volt Egerben, a Líceum épületében, de az egyházi kézben volt. Ezért égetően szükséges volt egy városi múzeum létrehozása. Múzeumalapítási terv először a Tanácsköztársaság alatt merült fel Egerben, de a proletárdiktatúra megdöntése miatt ez nem valósulhatott meg. Később az ellenforradalmi korszakban ismét felmerült a múzeumalapítás gondolata, de nem lett belőle semmi. A felszabadulásnak kellett eljönnie ahhoz, hogy Egernek városi múzeuma legyen. Kolacskovszky a múzeum létrehozásának élharcosa volt. Már 1945-ben egy beadványt nyújtott be az egri polgármesternek, amelyben kifejtette, a múzeum megalakításával kapcsolatos gondolatait. Az Igazság egyik 1947-es számában pedig cikket írt „A bocsi mammut, avagy miért nincs Egernek múzeuma?" címmel [25]. A múzeum megvalósítása gondolatával konkrétan 1948-tól foglalkozott a város vezetősége. 1948. május 1-i hatállyal a polgármester megbízta Kolacskovszkyt a felállítandó múzeum létrehozása előkészítésével. Munkájáért havi 300 forint tiszteletdíjat kapott [26], 1949ben egy tervezetet készített a már megvalósulás útján járó múzeum felállítására. A beadványban kifejtette, az új múzeum berendezése általa javait 3