Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

reprezentálta Sarkadi élménykörének felfrissülését. Erre az utóbbira érdemes jobban is figyelni! Nagy Bálint 1953-ban kilépett a szövetkezetből, s azóta nem találja helyét, meggyűlölte a sárba húzó életet, a vályogviskót, az egész tehetetlenséget: ,,Kicsi, görbe vállú, fekete ember állt a rettentő nagy pusztában, s nézte az eget. Fehérszürke felhőt látott mindenfelé, akármerre nézett, s a kezére esett egy korai hópihe. Havazást ígért az idő . . . Nézte jobbra a csöppnyi tanyát, amiben laktak, s lángolt a szeme. A fene ette vóna meg, amikor idetette a lábát. Azt kellene, nekimenni ennek a rossz vályogviskónak, belerúgni az oldalába, de nagyot, erőset, hogy összedőljön, megrepedjen a fala, ráomoljon a tető, aztán gyufát alá, meggyújtani, felégetni, nem hagyni belőle semmit. . ." Figyelemre méltó a novella móriczi hangulatú indítása, de a hős nyugtalan lelkiállapotának erőteljes rajza is. A cselekvési vágy indulata szinte szétrobbantja a kicsi embert: „ ... A fene egye meg, csinálni kéne valamit, változtatni kéne valamit, sehogy se jó így, semmi se jó így . . . nem vadlúd az ember, hogy csatangoljon, kószáljon, meghúzódjon egész télen keresztül, csáráljon, gágogjon, isten haragját, nem ez az élet, meleg vacok a kemence mellett, meg a büdös petróleum, meg veszekedés — hát erre született vóna a paraszt? Kész lehetetlenség." Ez a nagyindulatú belső akarat keresi újra az értelmes tettet, az okos döntést. A várakozás izgalma feszül ebben a helyzetben: helyes irányba is lehet indulni, de a belső feszültség anarchiává és megszállott hatalomvággyá is elvadulhatott. Az író mindkét lehetőséggel számolt, megteremtve az egész életmű két emlékezetes figuráját a Tanyasi dúvadban és a Kútban című elbeszélésben. Mindkét írás Móriczot idézi: az elsőben Ulveczki Sándor féktelen, állati indulata és megszállottsága a Sárarany hősére, Túri Danira üt viszsza, a másikban Bíró Máté és Pataki Mari szerelmének története Darabos Jóska és Hitves Zsuzsika idilljét ébreszti a Pillangóból. Ulveczki Sándor vadsága nem egyszerűen a gazdag paraszt gőgjéből ered: magatartása és gyilkossága jelképesen már a megszállott hatalomvágy, a szélsőséges individualizmus és társadalmonkívüliség patologikus esete, az író sajnálat nélkül, irtózva küldi börtönbe az elbeszélés végén. Nem így Bíró Mátét! Ö lesz a tudatosan cselekvő hős, aki szembeszáll a régi életforma nyomasztó örökségével. Máté küzdelme a kútban szintén jelképes: az értelmesen végigélt élet próbája ez a küzdelem, a megérdemelt boldogság ígérete, a kiteljesedett személyiség harmóniája. Bíró Máté Sarkadi egyik legszebben megmintázott hőse. Tisztult értelme, céltudatos akarata túlemeli minden megelőző szereplőn. Az író Máté egyértelmű emberségét a novella modern, az idősíkokat mesterien váltogató, de ugyanakkor gondolatilag keményen összeálló kompozíciójával hangsúlyozza. A Kútban című elbeszélés az újabb magyar széppróza egyik legemlékezetesebb alkotása. Sarkadi az Ulveczki Sándor—Bíró Máté ellentétpárban végleg tisztázta a személyiség magatartásformáinak értelmét. Az embertelen dúvad elődei a sátáni Zsigmond hadnagy, a züllött Apolló és a szökevényt le76