Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

Anglia) az 1946—47-es években a keresztezésből származó tyúkok aránya alig érte el a 2—3 százalékot, addig ez a szám 1949—1950-re 10—15 százalékra, 1960—1961-re 70—75 százalékra, napjainkban pedig majdnem 3 00 százalékra tehető. II. A hibrid-előállítás elméleti alapjai A korszerű tenyésztéstechnika, mely a populációs genetikán alapul, létrehozta a nagy teljesítményű hibrideket (tojó, hús). A tojástermelés sok tényező által meghatározott tulajdonság. Genetikai alapjait számos kutató vizsgálta. A Mendeli génelméletek szellemében PEARL (1912), végzett kísérletet, aki két faktorpárhoz egy autoszomális és egy ivarhoz kötötte a tojáshozam örökletességét. GOOD ALE és MACHELLEN 1919-ben két autoszomális génpárhoz kötött tulajdonságnak tartotta a tojástermelést, melynek tényezői az öt alaptulajdonságban keresendők. HURST 1921-ben egy domináns és egy recesszív génpárt feltételezett, Punnet 1930-ban a tojástermelést kvantitatív tulajdonságnak tekinti és cáfolja PEARL felfogását. A mai álláspont szerint, a tojástermelés számos egymástól eltérő fiziológiai és genetikai tényezőktől függ. Ezek: 1. A tojástermelés anatómiai és fiziológiai feltételei. 2. A környezet hatása (fény, hőmérséklet, tartás stb.). 3. Korosodás hatása. 4. Limitáló örökletes tényezők (ivarérés ideje, kotlás stb.). Ezek a tényezők alkotják az általános tenyészértéket, melyet additív öröklődő hatások szabnak meg. Szigeti szerint a kvantitatív tulajdonságok az őket létrehozó alapvető élettani sajátosságok összegezett eredményeinek tekinthetők. Az állat különleges tény észtértéket a dominancia és episztázis hatások adják. Az a jelenség, hogy az Fj nemzedék a vártnál kedvezőbb eredményt mutat, a szuperdominancia elmélettel magyarázható. Az elmélet szerint a domináns és recesszív faktor egyidejű jelenléte nagyobb és több kapcsolódási lehetőséget nyújt, mint a két domináns faktoré. Szoros rokontenyésztett vonalakból állították elő pl. a HY—

LINE tojóhibrideket, A rokonság annak a valószínűségét növeli, hogy a rokonságban levő egyedek genetikai alapjában több azonos gén van, mint az ugyanazon populációhoz tartozó, de rokonságban nem levő egyedek genetikai alapjában. A legszorosabb rokontenyésztést a baromfiak esetében az édestestvérek párosítása jelenti. A rokontenyésztóst hátrányai ellenére fontos tenyésztési eljárásnak tartják, mert a nagyfokú homozigócia csak így érhető el. Enélkül pedig heterozigóta végtermék előállítása alig képzelhető el. Ha a kívánatos tulajdonság nemcsak a rokontenyésztett vonalban, hanem a keresztezett utódban is nagymértékben jelentkezik, a vonal alkalmassá válik a hibrid előállítására. Kísérletek igazolták, hogy a tojástermelés esetében legjobb keresztezési eredményt akkor kapták, ha 32* 499