Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

EGER OROSZ ÉS SZOVJET ÚTLEÍRÁSOK TÜKRÉBEN DR. BIHARI JÓZSEF (Közlésre érkezett: 1970. január 17.)* I. Szűkebb hazánk, városunk, illetve megyénk szláv kapcsolatainak a feltárása még nem történt meg. Részletmunkák e témával kapcsolatban azonban már vannak [1], és most van folyamatban annak a megállapítása is, hogy hogyan tükröződött a régi orosz és a mai szovjet irodalom az egri sajtóban napjainkig. Ezt a munkát az orosz tanszék néhány munkatársa végzi, hallgatóink bevonásával. Mi ez előadásban szerényebb célt tűztünk magunk elé. Azt akarjuk bemutatni, hogyan látták Egert orosz és szovjet útleírók, illetve pontosabban: hogyan tükröződik Eger ezekben az útleírásokban és ki nyitotta meg ez utazások sorát. II. Ismeretes, hogy II. Rákóczi Ferenc a XVIII. század elején rövidebb időre Egerben ütötte fel főhadiszállását. Az osztrák udvar elleni harcára felfigyelt az orosz cár, I. Péter is, aki többek között azért is kereste Rákóczi barátságát, meri utóbbinak jó francia kapcsolatai voltak és I. Péter Magyarországot sajátszerű összekötő hídnak tekintette Franciaország felé. I. Péter 1708. június 12-én (a régi naptár szerint: 1-én) Jemelján Ivanovics Ukraincev diplomatát rendkívüli követ minőségben, részletes utasításokkal ellátva Rákóczihoz küldte, hogy az ő révén tovább mélyítsék az orosz—magyar kapcsolatokat. Az utasítás első pontja értelmében Ukraincev megbízást kap arra, hogy utazzék „Rákóczi herceghez inkognito" és jelentse ki előtte, hogy „a cár őfelsége Rákóczi és az egész magyar nép iránt táplált jóindulata jeléül, a köztük létre jött szövetség értelmében követül küldi őhozzá és legjobb kívánságait tolmácsolja, s azzal a tanáccsal méltóztatott útnak indítani őt..., hogy kísérleteket tegyen olyan irányban, hogy kibékítse a császár őfelségével." [2] A cár azért igyekezett közvetíteni Ausztria és Magyarország között, 'Közlésre javasolta: Szűcs László Igazgató 4 49