Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

Június 3.-a Vénusznak a Nap előtt való elvonulása Ettől a megfigyeléstől függött a Nap úgynevezett parallaxisának a meghatározása. (A Nap parallaxisa az a szög, mely alatt a Nap középpont­iából a Föld egyenlítői fél átmérőjét látni lehetne.) A távolságmérés a Föl­dön háromszögeléssel történik. Mérőszalaggal lemérnek egy alapvonalat, bázist, a mérnök odaáll távcsövével (teodolit) a bázis egyik végére, aztán a másikra, beirányozza a megmérendő távolságú tárgyat, megállapítja, hogy a két látóvonal mekkora szöget zár be az alapvonallal. Ennek hosz­szából és a két szög értékéből a háromszögtan szabályai szerint ki tudja számítani a kérdéses tárgy távolságát akkor is, ha ezt a távolságot nagy­sága, vagy a közbeeső akadályok miatt nem lehet lemérni. így működ­nek az egyes fényképezőgépekre szerelt távolságmérők is. Az itt szóba­jövő, legfeljebb 10—15 méteres távolságok megméréséhez az a néhány cm-es alapvonal is elegendő, amivel a fényképezőgép rendelkezik. De minél hosszabb a megmérendő távolság, annál hosszabb bázist kell válasz­tanunk, ha azt akarjuk, hogy a mérés eredménye megközelítőleg pontos legyen. A Nap igen messze van tőlünk. Nem is lehet a Földön elég hosszú bázist fölvenni távolságának a méréséhez. Ezért használták fel közvetítőül a Vénuszt is. Az átvonulás közép-európai időben az éjjeli órákban következett be, ami azt jelentette, hogy Európában egyedül a Sark­körön belül észlelhető. Wardoeben ugyanis V. hó 16-tól VII. hó 27-ig nem nyugszik le a Nap. A Vénusz elvonulása a Nap előtt .,alsó-együttállás" esetén lehetséges. A helyzet hasonlít a napfogyatkozás térbeli elrendező­déséhez, ha az alsó együttállás akkor következik be, amikor a Vénusz a „csomóponton" halad át. Ekkor a bolygó a Nap előtt vonul el, távolsága és aránya miatt kis fekete koronghoz hasonlóan. A bolygó 243 éves perió­dusok alatt négy esetben kerül ilyen helyzetbe: 8 -j- 121,5 + 8 -j- 105,5 éves időközökben. A Vénusz átvonulási időpontjainak egyes dátumai: 1631. XII. 6 — 1639. XII. 4. — 176h VI. 6. — 1769. VI. 3 — 1874. XII. 9. — 1882. XII. 6- — 2004. VI. 8. — 2012. VI. 6. 1769. június 3-án a fedést Hell, Sajnovics és a tolmács észlelték. A belépés ideje este 9 óra 32 perc 01 másodperc, a kilépés ideje 15 óra (éjfél után 3 óra), 25 perc, 04 másodperc volt. A be- és kilépés helye kö­zött a Vénusz a Nap korongját egy húr mentén szelte át. Ugyanakkor a Föld egy távoli más pontjáról is megfigyelve a Vénusz átvonulását, onnan nézve a Nap korongján más húr mentén haladt el a Vénusz. Az átvonulás megfigyelése a felhős időjárás miatt több angol, német és svéd csillagásznak nem sikerült. De Cook expedíciójával utazó Green csillagász megfigyelése a Tahiti-szigete közelében sikerrel járt. Ezt hasz­nálta fel Hell elsődlegesen. Eredményes méréseket végeztek még Kalifor­niában és a Hudson-öböl mellékén is, melyeket szintén figyelembe vett Hell. Ismerve a két hely (Wardoe és Tahiti) egymástól való távolságát, vala­mint a két húrnak a korongon való szögtávolságát, a két mérési adat segít­ségével felállítható volt egy egyenlet, mely két ismeretlent a Vénusz és a 446

Next

/
Oldalképek
Tartalom