Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

A KÉN FIZIKAI-KÉMIAI VISELKEDÉSE FOLYÉKONY ACÉLFÜRDŐBEN SZŰCS LÁSZLÓ (Közlésre érkezett: 1970. február 11.)* Westgren és Hume-Rothery [1] vizsgálatai bebizonyították azt a korábbi feltételezést, hogy a szilárd oldatok interszticiós és szubsztitúciós típusra oszthatók. Westgren ék megállapításai a nem rozsdásodó Cr—Ni-acélok gyártásakor a fémfázisban megfigyelt [Fe-S-Me]-rendszerre is beigazolódtak. Zuchovickij és Zuravlov [2], később Buzek [3] ugyanis kísérleti úton bebizonyították, hogy ha a [Fe-S-Me]-rendszerben az Me-komponens karbon vagy szilícium, akkor az oldat interszticiós szerkezetű. Szubsztitúciós szerkezetűnek találták az oldatot akkor, amikor az Me-komponens foszfor vagy mangán volt. E megállapítás elsősorban a kéntelenítés szempontjából érdemel különös figyelmet, mert a vasban oldott kén aktivitásának, illetve az aktivitás koefficiensének értéke függ az oldat szerkezetétől is. Ismeretes ugyanis, hogy: 1 - Nr

e í2] n

) rl

I

e(N

s+N

M

e) N

s + NMe Zr

e ' W és ebben Z konstans, amely a ternér oldatszerkezet pontszerű hibáinak (vakancia helyek) számától függ („Kirkendall-jelenség"). Buzek [3] azt is bebizonyította, hogy e ternér oldatrendszerekben a kén aktivitása szoros összefüggésben van a rendszerben kialakuló vegyülettipusokkal, azaz azzal a körülménnyel, hogy a kén milyen típusú szulfidokat produkál a fémfürdőben. E megállapítás a különböző [Fe-S-Me] ternér rendszerekre az alábbi módon differenciálható: 1. A Fe-S-Al-rendszerve még nincs elegendő kísérleti eredmény a pontos konklúzió levonásához [4], de a y^

1 értékét pozitívnak találták [10]. 2. A Fe-S-Cit-rendszerre az oldat molekulatípusának változása nem mutatható ki [4]. Viszont a kísérletek szerint a értéke negatív [10]. •Közlésre javasolta: dr. Mátrai Tibor, a Tudományos Bizottság elnöke Lektorálta: dr. Sziklavári János főmetallurgus, kandidátus, Lenin Kohászati Művek 23* 435