Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

KOSSUTH A NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL EMIGRÁCIÓS IRATAIBAN DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (Közlésre érkezett: 1969. december 4.)* Minden bizonnyal érdekes, és tanulságok levonására is alkalmas adalékot nyújtunk a nemzeti múltunk kérdései iránt érdeklődő olvasó­nak, ha röviden összefoglaljuk, hogy a Duna-völgy népeinek nagy sors­kérdésein töprengő és azok demokratikus megoldását kereső Kossuth valójában miként, milyen elvi alapról is szemlélte, milyen eredetű és természetű problémát látott a nemzetiségi kérdésben, és milyen felada­tok, tennivalók elvégzése útján vélte azt megoldhatónak. Ahhoz, hogy erről alkotott nézetei világosan állhassanak előttünk, elsősorban is azt a kérdést kell tisztáznunk, hogy tulajdonképpen milyen közösséget tekintett nemzetiségnek, és hogyan határozta meg az általa nemzetiségnek minősített egységek társadalmi valóságban elfoglalt helyét. Amennyiben helyesen értelmezzük egyik idevonatkozó utalását, nemzetiségen az egyazon nyelvhez tartozók összességét értette, akiket többnyire nem a terület, hanem a nyelv közössége kapcsol egybe, s akik szétszórtságuk, vagy egyéb okok folytán önálló államot nem alkothat­ván, más állam politikai közösségébe tartoznak. A nemzetiség fogalma tehát Kossuth szemléletében nyelvi-etnikai egységgel azonosult, azon áilamtalan közösséget értett, melynek legfontosabb meghatározója a nyelv [1]. írásaiban „természeti minőség"-ként [2], „ethnográphiai vé­letleneként [3] jellemezte azokat, ami önmagában is világosan tanúsko­dik róla, hogy a nemzetiségek Kossuth szemléletében valójában mint ala­csonyabb fokú egységek, közösségek szerepeltek. Kristálytisztán tükröződik e felfogás egyébként nemzetelméletének alaptézisében is. Azt véve alapul, hogy a nemzet magával az állammal azonos, s így a nemzet fogalmát is az állam fogalmával fogva fel azonos­nak [4], úgy vélte, hogy amiként az épületek a kövekből és téglákból, akként a nemzetek a nemzetiségekből épülnek fel, ületve tevődnek össze. S mint történeti eredetű szervezeteknek [5] egyebek közt az a funkciójuk, •Közlésre javasolta: dr. Nagy József igazgatóhelyettes, tanszékvezető Lektorálta: dr. Katus László kandidátus, MTA Történettudományi Intézete 407

Next

/
Oldalképek
Tartalom