Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

(EÁL. Űrb. tag. 4); T/l: „Sulymos zug", T/4: „Sulymos zug; PESTY: „Sulymoslapos". A Sujmos-tóu félkörében fekvő lapos, sík terület. Innen kapta nevének utótagját (l. Kisaszóu-laposs). Sujmos 1. Sujmos-tóu. Nevezik Sujmozzugnak is. A zug a tóu félköre által körülvett területet jelöli (1. Réndézzug). Régen legelő, mocsár, silány nádas. Mind a két név igen gyakori. Sulymos széle (Mf., sz., 186). 1863: „Sulymos széle" (EÁL. Űrb. tag. 7). A Sujmos-tóu Hóy,t-Tisza felé eső részének közvetlen környéke. A nevet nem használják. Su jmos-tóu,-ba Sulymos-tó (Mf., sz., 184). 1859: „Sulymos" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1863: „Sulymos" (EÁL. Űrb. tag 7), 1865: „Sulymos" (EÁL. Űrb. tag. 8); T/l: „Sulymos", T 3: „Sulymos", T/4: „Sulymos". Ma már szántó a falutól nyugatra. Régen állandó vízállás, hasznavehetetlen volt. A Sujmos-laposssal együtt igen nehezen művelhető, nagyon gyomosodó talaj. Esőzések idején azonnal megjelenik a sás. A tóra csupán ezek emlékeztetnek. Sujmos nevét a benne termő súlyom növénytől kapta. Sujmos alakban igen gyakori név. Sujmoz-zug 1. Sujmos-laposs Szár tos (Mé., k., 204). 1859: „Kenderáztató Szartos" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1883: „Szártos" (EÁL. Űrb. tag. 4); T/l: „Szártos". Az Aranyos szántóterülete és a Tisza gátja közötti területen fekvő kisebb fenék. Régen vízállás, kenderáztatásra használták, aminek következtében zavaros, sáros, piszkos lett a vize. Erre utal a neve is, mely a 'zavaros, piszkos' jelentésű szurtos szó változata (vö.: Kálmán Béla, i. m. 142). A nevet ma már nem ismerik. Szélmalom (S., sz., 83). 1859: „Malomsziget" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1886: „A szélmalomnál van..." (EAL. Űrb. tag. 4). A Géllér és a Csontos által alkotott szigeten régen szélmalom állt. A harmincas években bontották le. A nevet ismerik, de nem használják. Szereteti őü d,-be Szeretetföld (Ds., sz., 64). A Félsőüfőüdön a Naty-szőüllőü déli végénél van. Tulajdonosa a református egyháznak adományozta. Ezért kapta ezt a nevet. Ma már nem használják. Sziget 1. Naty-sziget Szige tollát (Ke., sz., 180). A Naty-sziget kiemelkedő gerincszerű része. Nevét ezért kapta. Nem használják. Szigetszőijllő ü,-be Szigetszőlő (S., sző., 162). 1859: „Sziget Szőllő" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1864: „ . . . a sziget szőllő nyugati oldalában" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1879: „A Szigetszőlő mellett a Tiszai védgátra vezető út fenntartása..." (EÁL. Űrb. tag. 4); T/l: „Sziget Szőllő", T/3: „Sziget Szőllő"; PESTY: „Szigetszőlő". Kerítéssel körülvett, gyümölcsfával és szőlővel beültetett terület a Natysziget déli végénél. Innen van a név utótagja. Sziget 1. Naty-sziget. 399