Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

Kárászos 3 859: „Kárászos" (EÄL. Űrb. tag. 6), 1895: „Kárászos Pünkösd tó terméketlen kaszáló, erdő" (EÁL. Űrb. tag. 14). A név a régi halászélettel kapcsolatos. A Tisza mentén levő állóvizekben gondot fordítottak a különböző halfajták tenyésztésére is (vö.: BOROVSZKY, i. m. 482—83). Kihalt név. Pontos helyét megállapítani nem lehet. Az 1895-ből származó irat alapján azonos a mai Pünkös-tóuval. K a s z á 11 ó u,-ba Kaszáló (Át., e., k., 210). Domaházának a Tisza túlsó oldalára eső része. Régen a Gréfli birtokhoz tartozott, 1945-ben kiosztották a falubelieknek. Most a termelőszövetkezet kaszálója. Nevezik Domaházi-kaszállóunak is. Mind a két név gyakori. Kendérásztató u,-ba Kenderáztató (Mé., k., 202). 1859: „Kenderáztató" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1863: „Kenderáztató fenek" (EÁL. Ürb. tag. 7); T/l: „Kenderáztató"; PESTY: „Kenderáztató fenék". Az Aranyoson a Céglédi-hát környékén mederszerű mélyedés. Régen a faluban sok kendert termeltek. A kender áztatására szolgáló állóvíz volt. Ma már a kiszáradt meder kaszáló. Csak kevesen ismerik. Kendérfőü d,-re Kenderföld (Ke., sz., 82). 1859: „Kenderföld" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1863: „Kenderföld" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1870: „Kenderföldemk közt vannak teljes gazdák, melyek úgy hisszük, a rövidségünkkel adattak ki" (EÁL. Ürb. tag. 4), 1874: „Kenderföld" (EÁL. Ürb. tag. 4); T/l: „Kenderföldek". A falu délkeleti részén a Géllér mellett elterülő hátas kiemelkedés. Teljes egészében szántó. A név a kendertermelés emléke. A név 'kendert termő földdarab' jelentésű. Kerektó (Tm., sz., 15). 1863: „Kerektói első osztályú kaszáló" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1865: „Kerektó" (EÁL. Ürb. tag. 8). A Határ-hát és a Határ-fenek melletti régi tómeder. Ma szántó, de árvizes, esős években műveletlen marad, mert sokáig rajta marad a víz. Ilyenkor sás, gyékény terem benne, s vadkacsák búvóhelye. Nevét valószínűleg kerek alakjáról kapta. A vízszabályozás után sokáig kaszáló volt, csak később törték fel szántónak. A nevet ma már nem használják. Kérézgá t,-ra Keresztgát (S., sz., 93). 1865: „Keresztgát környék" (EÁL. Űrb. tag. 9), 1877: „A keresztgátnak fenntartása, felemelése és közlekedési úttá alakítása előnyös: miután véletlen töltés szakadás esetén a veszélyt lehetne a Tiszaszőllős határbeli földektől, esetleg a falutól eltávolítani, továbbá ez az út szolgálna arra is, hogy árvíz idején a közlekedést a Tiszai védtöltés és a falu között mindig biztosan lehetne fenntartani" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1877: „Kereszt Gát" (EÁL. Ürb. tag. 4); T/6: „Keresztgát". Kiváló minőségű termőföld. Gátnak nyoma sem látszik. A dűlő falu felé eső végén kicsiny, keskeny hátszerű kiemelkedés vezet végig a Hóut-Tisza folyását keresztező irányba. Ez volt régen a gát, aminek emlékét a név őrzi. Ez védte a falut, ha a Tisza kiöntött, A név jelentése 'mesterségesen létrehozott földhányás, mely a Tisza folyásának irányával keresztben halad'. Nevezték volt tulajdonosáról Levente-főüdnek is, ezt ma már nem használják. A Kérézgát név igen gyakori. 25* 387