Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

ban az árvíz után is ott maradt a víz. Régen virágzó halászat volt ezen a vidéken. A halastavakat a Tisza mentén húzódó állóvizek alkották (vö.: BOROVSZKY: Heves vármegye története 482). Egy 1783-ból származó perirat szerint „ . . . ismét három Duna hálló Tanyákat tisztíttatott ki, úgy mint kettejét a Csű Lapájon, harmadik pedig a Cserőköz iránt az Orsós fok íelől" (Polgári periratok, 1783). A megjelölt területen volt a Dunakunyhóu. Az említett Cserököz és az Orsósfok Tiszadérzshez tartozik. A Duna jelentése itt 'víz, folyó' (vö.: Kálmán Béla, i. m. 139). Ezt a feltevést a Dunakunyhóii melletti Göbe név (1. ott) is bizonyítja. A kunyhó halásztanya, halászó hely melletti építmény ,kunyhó' jelentésű. Düllőypartajj a,-ra, Dűlőpartalja (L., sz., 3). Közvetlen a falu mellett fekvő kis terület. A nevet kevesen használják. Az alacsonyabban fekvő ríti főüd s a magasabb fekvésű félsőü főüdek határán van. A kiemelkedő, magasabban fekvő földdarab lejtős részét jelenti. Elsőéi -düllő ü,-be Első-dűlő (Ds., sző., 70). 1886: „Első dűlő" (EÁL. Űrb. tag. 11). Szőlő a Naty-szőüllőü dűlőben, amely három dűlőt foglal magába: az Elsőü-düllőüt, a Középsőü-düllőüt meg a Hátulsóii-düllőüt. Ezeket dűlőút választja el egymástól. A faluhoz legközelebb eső, tehát „az elsőit héjén állóunak" a neve. Igen elterjedt, gyakran használt név. Elsőü a faluhoz viszonyítva 'a három dűlő közül az első helyen álló', düllőü meghatározott földdarabot jelent. Farkasz-szige t,-re Far kas-sziget (S., sz., 8). 1863: „Farkas sziget" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1865: „Farkas sziget" (EÁL. Űrb. tag. 8), 1878: „Farkas Sziget 1863-ban termékennyé vált. 1877 év végéig adómentes" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1890: „Farkas Sziget szántó" (EÁL. Űrb. tag. 4); T/l: „Farkas sziget", T 2: „Farkas Sziget", T/4: „Farkas Sziget A falu északi részén fekszik. A sziget elnevezés ma már értelmetlen. Régen víz vette körül ezt a földdarabot, s a vízből kiemelkedő hátas területet jelölte a név. Nh.:„Nagy nádas vóut körülte, osz leszorultak bele a farkasok." A névadás okát pontosan megállapítani nem lehet. Egyesek szerint „ . . . nem vóut ot farkas sose, csak kitanálták, mer filtek tűlle, még a gyerekeket íjjezgettík vele". Igen gyakran használt név. Fazekas-halo m,-ra Fazekas-halom (H., sz., 31). 1863: „Fazekas halom" (EÁL. Űrb. tag. 7); PESTY: „Fazekas halom". A határ keleti részén, az ún. Félsőüfőüdön található. Fazekas csn. Több jobbákynévsorban előfordul ez a név. Halom 1. Balás-halom. Fazekas-lapos s,-ra Fazekas-lapos (Mf., sz., 30). 1863: „Fazekas lapos" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1865: „Fazekas lapos" (EÁL. Űrb. tag. 8); PESTY: „Fazekas lapos". A Fazekas-halom mellett elterülő mélyebb fekvésű széles, lapos terű lei. Élő név, ritkán használják. Fazekas csn., laposs 1. Kisaszóu-laposs. Félsőüfőü d,-re Felsőföld (Ds., sz., 43). 1876: „...ezen felső földeknek négy tagban kiosztását..." (EÁL. Űrb. tag. 4), 1885: „ . . . a felső földön kiadandó . . ." (EÁL. Ürb. tag. 4), 1887: „ ... a Felső földeinkből a tőlünk megkívántatott 35 hold helyett..." 382