Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

A községek egy részében az ifjúsági szervezet tagjai saját erőből teremtették meg a mozgalmi élethez szükséges feltételeket. Helyreállították a romos kultúrházakat és leventeotthonokat, majd lefoglalták azokat a fiatalság részére. A nagyjügedi Nemzeti Bizottság — a kommunista párt javaslatára — a községben levő Eisele-kastélyt utalta ki a fiatalok részére [106]. Ugyanakkor 1945—46 telén egyes MADISZ-szervezetekben (a hevesi és tiszafüredi járásban) tüzelőhiány miatt szüneteltetni kellett a mozgalmi életet [107]. Az ifjúsági fronton jelentkező jobboldali támadás fokozódására jelentkeztek a szektás törekvések is. Egyes pártszervezetekben „baloldalról" bírálták a kommunista párt ifjúsági politikáját. Úgy vélték, hogy a MADISZ feladása az osztályharcos szellemnek. A reakció támadásától féltve, kivonták a kommunista fiatalokat a MADISZ-ból, s önálló kommunista ifjúsági szervezetet kezdtek létrehozni. KISZ-t alakítottak például Átányban és a pétervásári járás több községében. Ebben a járásban a MADISZ-t teljesen újjá kellett szervezni [108], Szektás megnyilvánulások jelentkeztek a kommunista fiatalok körében is. Sokan „nem hajlandók a MADISZ-ba menni és ha nem engedik meg, hogy a pártban dolgozzanak, egyáltalán nem vesznek részt a mozgalmi életben". Ezért — állapítja meg a MADISZ megyei titkár jelentése — „a KMP if júsága sok helyütt kultúrgárda . . . és rendező gárda néven működik" [109]. Ezek a baloldali túlzások akarva, nem akarva, keresztezték a párt politikáját, elősegítették a MADISZ gyengülését. A szektás törekvések azt tükrözték, hogy a párttagság egy része nem értette azt a különbséget, amely 1919 és 1945 között fennállt. Nem értette meg, hogy miért kell széles körű demokratikus Összefogásra törekedni a hatalom azonnali megragadása és a proletárdiktatúra kikiáltása helyett. A szektás hibák maradványai az illegalitás időszakába nyúltak vissza, mely a Kommunista Párt szövetségi politikájának leszűkítésében jelentkezett. A KMP a Kommunista Internacionálé VB elnökségének és titkárságának, 1935. novemberi, illetve decemberi határozata után kidolgozta a proletárdiktatúrához vezető átmeneti szakasz új stratégiáját és az annak megfelelő széles körű szövetségi politikát [110]. Ennek alapján az illegális párttagság zöme felkészült a fordulatra, egy része azonban nem volt képes megérteni az új idők követelményeit. Az MKP-nak a népi demokratikus forradalom megvalósítására vonatkozó célkitűzései az ifjúság megnyerését is feltételezték. Az adott történelmi helyzetben és az adott feltételek mellett az önálló pártifjúsági szervezet létrehozása hiba lett volna, mert a KISZ nem lett volna képes magával ragadni az ifjúság széles tömegeit. A mozgalomba bekapcsolódott számos fiatal azt remélte, hogy az új helyzet azonnali, gyökeres változást eredményez, s amikor ez nem következett be, és a reakció megerősödött, megkezdte támadását a MADISZ ellen, hibákat is elkövettek, türelmetlenekké váltak és elkedvetlenedtek [111]. Az említett hibák jelentkezését kétségtelenül elősegítette a politikai iskolázatlanság és a mozgalmi tapasztalatok hiánya is. A forradalmi fejlődés gyors irama az ifjúsági mozgalom vezetésének új problémáit vetette 23* 371