Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

Az egyházi iskolákban folyó tanítás tartalmát is az ellenforradalom szelleme hatotta át. Erre leginkább az jellemző, hogy az új állami tan­könyveket visszautasították [75], s újra előkerültek a régi tantervek, tan­könyvek. Az egyházi reakciós körök hivatalosan is tiltakoztak az ellen, hogy az „egységes állami könyvek használatát valamennyi iskolában" elrendeljék [76], Ilyen körülmények között egyáltalán nem csodálatos, hogy iskoláik ifjúságát első helyen sorakoztathatták fel az 1946 elejére ki­bontakozó demokráciaellenes támadáshoz. 1945 őszére az ifjúsági mozgalom politikailag és szervezetileg erősen differenciálódott. Ahogyan a politikai pártok körében kialakult a demok­rácia jobb- és balszárnya, úgy bontakozott ki a kétféle ifjúsági front is: a demokratikus és a reakciós. A megye ifjúsága is alapvetően két tábort alkotott. A demokratikus, illetve forradalmi baloldalhoz tartozott a MADISZ, a SZIM és a NISZ. míg a fiatalság másik része a jobboldali ifjú­sági szervezeteket, a FISZ-t és az egyházi ifjúsági egyesületeket követte. A baloldalhoz tartozó fiataloknál a politikai elkötelezettség a népi de­mokratikus forradalommal való azonosulást jelentette. Ezek a fiatalok az ifjúsági mozgalomban végzett munkájukkal bizonyították, hogy életü­ket össze tudják kötni a felszabadult ország demokratikus társadalmi rendjének támogatásával [77]. Ugyanakkor a FISZ, valamint az egyházi ifjúsági szervezetek és egyesületek tagjai közül kerültek ki azok a fiata­lok, akiket a burzsoá reakció tartaléknak tekintett a népi demokratikus forradalom fékezésére irányuló akcióihoz. A fiatalok többsége nem volt tagja ifjúsági szervezetnek. Ezek egy részénél a politikai elkötelezettség hiánya a mindennapi lét gondjaival való küszködésből, a politikai bizony­talanságból és ingadozásból következett. Az ifjúsági frontok körülhatárclódása szükségessé tette a kialakult helyzet megvizsgálását. A MADISZ 1945. szeptember 13—16. között meg­tartott kongresszusára várt ez a feladat. Az első kongresszuson elfoga­dott program újból hangsúlyozta, hogy a MADISZ küzdeni fog a mun­kás, paraszt és értelmiségi ifjúság összefogásáért és egységéért. „Meg nem alkuvó harcot folytat a reakció mindenfajta megnyilvánulásával szem­ben, amely gátolni igyekszik a demokratikus célkitűzések megvalósí­tását" [78]. A program ugyanakkor nem elemezte megfelelő módon az ifjúság között kialakult valóságos helyzetet. A MADISZ tevékenységének értékeléséből erőltetett optimizmus sugárzott. Ez a hiba megmutatkozott 1945 őszén az országgyűlési választások idején is. A választásokra a MADISZ nem készült fel kellő időben, „választási propagandája politikai­lag bizonytalan és erőtlen volt" [79]. Heves megyében a kommunista fiatalok kezdeményezésére néhány MADISZ-szervezet tevékenyen bekapcsolódott a választási küzdelembe. Egerben például 1945. október 24-én ifjúsági választási nagygyűlést tar­tottak. A MADISZ egyik vezetője ismertette a Kommunista Párt válasz­tási programját, amelyet a fiatalok „nagy tetszéssel fogadtak" [80]. Volt hasonló rendezvény Gyöngyösön és Bodonyban is [81]. Részt vettek a MADISZ-tagok a kommunista párt propagandaanyagainak a terjesztésé­ben. Plakátokat ragasztottak és őriztek. Aktivistáik egy része (Verpelét, Gyöngyössolymos, Gyöngyös, Eger) a konkrét házi agitációban is részt 367

Next

/
Oldalképek
Tartalom