Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)
sonlit a jelenség az általános pedagógiához — a szovjet pedagógia felhasználását illetően. Azzal a különbséggel, hogy a mozgalmon belül nem jelentkezett ellenállás, ferdítés, vagy elhallgatás a szovjet irodalomról. Nem jelentkezett az ironikusan elnevezett „szovjetológia" meglehetősen visszahúzó jelensége, ami talán azzal is magyarázható, hogy a hazai neveléstudománytól eltérően a pionirtémának nem voltak a polgári pedagógiából nekünk maradt szakemberei. A szovjet pedagógia magyarországi útjának történetét dr. Székely Endréné: A szovjet pedagógia tudományos eredményeinek alkotó felhasználása a magyar pedagógiai tudományban (PSz, 55/7—8), valamint dr. Szarka József: A szovjet pedagógiáról (PSz, 58/301) című tanulmányaikban elemzik meggyőző erővel. A mozgalom egyértelműen a kommunista párt irányítása alatt élt, művelte elméletét. S a pártirányítás szigorú biztosítékot jelentett az elhajlások megelőzésére, illetve megakadályozására. A legjelentősebb a mozgalmat az általános pedagógiába bekapcsolni törekvés folyamatában Ágoston György: Közösségi nevelés és úttörőmozgalom című könyve (Tankönyvkiadó, Bp., 1952). A vele foglalkozó kritika — bár felhívja a figyelmet fogyatékosságaira — egészében igen pozitív hatásúnak értékeli. (Dr. Székely Endréné: Ágoston György: Közösségi nevelés és úttörőmozgalom című könyvének vitája, PSz, 1954/6). Kissé érthetetlen, miért sikkadt el a könyv az akkori gyakorlatban —• amire Berencz János hívja fel a figyelmet „Az úttörőszervezet néhány időszerű kérdése" című, a Köznevelés 1955. 9. számában megjelent cikkében. Salamon Zoltán tömör tanulmányban vázolja az ifjúsági mozgalom és az általános pedagógia rendszertani összefüggéseinek hiányosságait, kidolgozatlanságát. E tekintetben jogos bírálatot tesz a Jeszipov — Goncsarov tankönyvre, de Ágoston György egyik tanulmányának koncepciójára is. Sürgeti — nemcsak az iskolai, hanem az egész — ifjúsági szervezet szempontjából a tudományos kutatást és rendszerezést, s erre figyelemre méltó javaslatot is tesz. Témánk szempontjából azonban fontos a következő észrevétele, amelyet az Irányelvekből (i. m.) szigorú logikával következtet: „A kommunista ifjúsági mozgalomtól tehát egyrészt segítséget kell kapniok a neveléstudomány művelőinek és maguknak a tantestületeknek az oktató-nevelőmunka továbbfejlesztéséhez; másrészt a kommunista ifjúsági szervezetek pedagógiai munkájának tudatosításában, hatékonyabbá tételében aktívan közre kell működnie a neveléstudománynak és maguknak a nevelőknek is" (Salamon Zoltán: Az ifjúsági szervezetek pedagógiája a neveléstudomány rendszerében, PSz, 1961/1. 6. o.) Dr. Szarka József tanulmányaiban több helyen szól a mozgalom termékenyítő pedagógiai hatásairól; a gondolat egyértelmű képviselője. „Tanulmányok a neveléselmélet köréből" című kötet előszavában írja: „ . . .az ifjúsági szervezetek pedagógiája fontos kiegészítője, szerves része az ifjúság általános nevelésének". „ ... Az ifjúsági szerve3* 35