Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

Asbóth levelei arról tanúskodnak, hogy a jó szándékú és a tudományukat igazán szerető emberek az őket körülvevő nehézségek ellenére is meg tudták érteni egymást. Valóban, Asbóth vállalta az orosz tudósokkal való kapcsolatát és kész volt ezért a kapcsolatért, illetve fenntartásért a végsőkig harcolni, ahogyan ezt 1907-ben írt levelében írta. Ezt az ígéretét a Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartásával be is váltotta. És végül szeretnénk még néhány szót szólni arról, hogy milyennek ismerjük meg leveleiből Asbóthot, az embert. Erről így nehéz írni. Ugyanis a jeles szlavista szinte teljesen azonosult a tudományával, a szlavistikával. Mégis, leveleit olvasva, néhány jellemvonása elénk tárul. Közülük kitűnik a hazai tudomány előbbrevitele iránti vágya és törekvése: írhatna előkelő külföldi tudományos közleményekbe, és így még ismertebbé tehetné nevét. ír is, amikor erre a magyarországi szlavisztika „nyugalmi állapota" időt, energiát és lehetőséget ad neki. Elsősorban a magyarországi szlavisztika érdekli és ennek kívánalmaitól teszi függővé külföldi szakfolyóiratokban való publikálását is. Ha nem ragaszkodott volna ennyire a magyar nyelv szláv jövevényszavai problémáinak vizsgálatához, hanem szakmai tudását az általános szlavisztika művelésére fordítatta volna, talán valóban Jagic és Leskien nevével együtt emlegetnénk őt. De Asbóth hű maradt eredeti célkitűzéséhez és attól nem tágított. Levelei önérzetes, de szerény embernek mutatják, aki nem átallotta bevallani, ha valamit nem tudott. Ugyanakkor hatalmas tudásszomj is párosult alaposságával: 60. életévén felül kaukázusi nyelvek tanulására szánja magát. Vs. Millerhez írt levele mutatja alaposságát, amellyel az etimológiai vizsgálatoknál eljárt. Méreg, öszvér, üveg szavunk szófejtésénél olyan 'alaposan veszi figyelembe az átadó nyelvként feltüntetett iráni nyelvek adatait, hogy levele önálló etimológiai tanulmányként is megállja helyét és szélesebb érdeklődésre is számot tarthat napjainkban is. Segítőkészsége is megnyilvánul leveleiben. Bonkáló Sándort meleg szavakkal ajánlta Sachmatov figyelmébe. Szamota Istvánnak, a Magyar Oklevélszótár egyik szerzőjének érdekében K. Ja. Grotnak ír. Szívesen küld könyvet tudóstársainak, és nem szégyenkezik, ha könyvök beszerzésére kéri őket, hogy nyomon követhesse a külföldi tudomány haladását. Asbóth leveleinek kiadásában a következő elvekhez tartottuk magunkat: 1. Megőriztük Asbóth nyelvi és helyesírási sajátságait. Csupán a központozásnál pótoltuk az eredetiből hiányzó vesszőt. Ezt zárójelbe tett vesszővel jelöltük. 2. Ahol a levél nem volt olvasható, nem találgattuk az olvashatatlan szó értelmét, hanem pontozással kihagytuk, nehogy megmásítsuk a helytelen olvasattal az eredetit. 3. Az orosz szöveget az 1917 utáni írásreform alapján adjuk vissza. Az ettől eltérő grafikai és helyesírási sajátságokat nyomdatechnikai okokból nem tudtuk visszaadni. 4. A levelek publikálásában első helyen a Sachmatovhoz írtakat 336