Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

6. A kémia munkáltató tanításának hanyatlása és újjászületése A két világháború közti gazdasági válság még azt a szerény anyagi alapot is elvitte, amelyet a munkáltató oktatás kiterjesztésére eredetileg szántak, a nehéz körülmények között az ügy néhány apostolán kívül alig maradt olyan tanár az országban, aki e módszer további térnyeréséért síkraszállt volna. Az a közöny, amely a tanügyigazgatás terén általában megmutatkozott, lehűtötte az ingadozók érdeklődését. Hozzájárult ehhez az a tény is, hogy különösen a középiskolákban kevés helyen volt kémia szakos tanár. Más szakosoktól különleges lelkesedést nem is lehetett várni. így tehát, amikor a második világháború ideje elérkezett, s a viszonyok még nehezebbek lettek, erről a kérdésről már alig-alig beszélt valaki. A munkáltató oktatás háttérbe szorulását politikai elgondolások is elősegítették. Feltétlenül sok igazság van Szenes Adolf megállapításában, aki. éppen a német munkaiskolái mozgalom sorsából vonta le azt a következtetést, hogy ,,A munkaiskola szelleme, szabadabb levegője nem egyeztethető össze a nemzeti szocialista politikai törekvésekkel, de az is bizonyos, hogy az új iskola túlzásai adtak tápot az ellenmozgalomnak" [86]. A felszabadulás után, iskolarendszerünk hirtelen fejlesztése még nehezebb tárgyi lehetőségeket biztosított a kísérleteztető tanítás számára, tantermeink kétszeres, sőt olykor háromszoros kihasználása mellett szó sem lehetett olyan laboratóriumok beállítására, amilyenre a munkaiskola eredeti elgondolásai szerint szükség lett volna a kémia cselekedtető oktatása érdekében. Hogy azonban az oktatás elsősorban társaoahni felépítmény jellegű, s csak másodsorban függ az anyagi lehetőségektől, igen jól megmutatkozott abban, hogy szinte legnagyobb anyagi nehézségeink között sikerült az általános iskolák egész sorában megvalósítani a tanulókísérleti órákat. Már a felszabadulás utáni első rendeletek utaltak erre a megvalósítandó feladatra. Már 1946-ban ezt írja az egyik miniszteri rendelet: ,,Ha a tanulóink bármely csekély mértékben maguk is kísérletezhetnek, újabb értékes nevelő hatások érvényesülhetnek tárgyunk tanításában" [87], Az általános iskola legelső tanterve a vegytan és ásványtan céljául ezt tűzte ki: ,,A környező világ legfontosabb kémiai folyamatainak megismertetése megfigyelések és kísérletek alapján [88]. Elzek az elvek, a megértő vezetés ellenére csak a hősiesen dolgozó tanárok munkáján keresztül valósulhatott meg. A munkaiskola egykori úttörőit ott láthattuk azok között, akik e nehéz körülmények között felélesztett kísérleteztetési módszer bevezetésén, elterjesztésén fáradoztak. Jeges Sándor már 1947-ben jelentkezett új vezérkönyvével, amelyben a munkáltató kémiaoktatás módszerének az új, általános iskolai tanterv szelleméhez való alkalmazását kísérelte meg [89]. Jeges figyelmeztető szava azonban nagyon kevéshez jutott el, s a különösen nagy tárgyi és személyi nehézségekkel küzdő általános iskola akkor még nem is volt abban az állapotban, hogy megvalósíthatta volna. 317