Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

Törvénykutató foglalkozások példájául Loczka Alajos a könyvében Csengő Nándor, későbbi gyöngyösi igazgatónak óráját említette. Ez az óra a VI. ker. Kemény Zsigmond reáliskola IV. osztályában a fémek lángfestésének megállapításával és a lángreakciók alkalmazásával foglalkozott. Alkalmazó foglalkozás mintapéldányaként Bodrossi Lajos egy órája a III. osztályos ásványtan és vegytan keretében szolgált: Megnevezés nélküli anyagok felismerése fizikai és kémiai sajátságaik alapján. (Kősót, szódát, kalcitot és kvarcot kaptak kézhez, s üveglap, vasszeg, víz és ecetsav szolgált segítségül [65]. Szabó M. Erika háromféle kémiai munkaórával dolgozott: 1. Egész órai dolgoztatás, írásbeli beszámoló. 2. Az óra végén 10—15 perc összefoglalás, a téves megfigyelés javítása. 3. Csak néhány perces kísérletezés a szokásos óravezetés közben [66]. A munkaórák bevezetésével lényegesen meg kellett változnia a tanórák berögződött, klasszikussá vált tagozódásának. Sokkal több időt kellett szentelni az új anyag feldolgozására, mint amennyit az addigi eljárások megengedtek. Ugyanakkor viszont az összefoglalás szerepe bizonyos fokig a számonkéréshez közeledett. Azóta a didaktikai ,,formabontás"-nak sok példájával találkozhattunk oktatásunkban, azonban éppen az új elgondolások megvalósítása során tapasztalt ellenállással mérhető le, milyen nagy jelentőségű, s milyen, mondhatni forradalmi jellegű volt a munkaiskolái foglalkozások előharcosainak törekvése abban az időben, amikor a társadalmi élet minden vonalán a maradiság, a konzervativizmus volt az uralkodó irányzat. 5. A „Cselekvés Iskolája"-mozgalom és a polgári iskolai kémiaoktatás A „Cselekvés Iskolája" mozgalom, s különösen annak a szegedi Folgári Iskolai Tanárképző Főiskola gyakorló polgári iskolájában való kialakulását, megerősödését Simon Gyula tanulmánya részletesen feldolgozta. Ebben utal arra, hogy a szegedi gyakorló iskola elődjének, a budai iskolának kiadásában már 1928-ban napvilágot lát a Szenes Adolf szerkesztette „Az élet iskolája" című kötet, amelynek alapján 1929. december 9-én a szegedi tantestület elhatározza, hogy: „A gyakorló iskola a munkaiskola elveit igyekszik megvalósítani" [67]. Már ezek a dátumok is bizonyítják, hogy a Cselekvés Iskolája mozgalom nem az előbbi fejezetben tárgyalt középiskolai munkaiskola kisugárzása volt, hiszen előbb indult meg, s általánosabb igénnyel lépett fel, nemcsak a természettudományi tárgyak gyakorló óráira terjedt ki, hanem az oktatás egész szemléletének átalakítására törekedett, Mintája nem annyira az angol—amerikai példa volt, hanem inkább a német Kerschensteiner, Sprenger és Gaudig tanításaiból indultak ki, 313